Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 2. szám - Milan Jungmann: A cseh irodalom harcban az új életért
új szocialista tartalma számára hatékony művészi kifejezésmódot kerestek. Jól igazol ták ezt Marié Pujmanová „Szerelmi vallo más“ (Vyznáiú lásky) és „Millió galamb“ (Miliony holubiček), Vilem Závada „A fény városa“ (Město světla), František Branislav „Szerelmi dal“ (Milostný nápěv) és mások verskötetei, Különösen örvendetes volt Kon stantin Biebl fejlődése, aki már a harmin cas évek óta nem szólalt meg a költészetben és most nagyon becsületes és kitartó mun kával elsajátította az új realista kifejezés- módot. „Félelem nélkül" (Bez obav) című gyűjteményében művészi erejű költeménye ket alkotott. Kár, hogy a költő kevéssel gyűjteményének megjelenése után tragiku san elhúnyt. Az irodalom fejlődésében nagy szerepet játszott Csehszlovákia Kommunista Pártjá nak DC. kongresszusa, mely különös jgyeimet szentelt a művészet kérdéseinek. Václav Kopecký beszámolójóban különösen élesen bírálta néhány fiatal költő túlkapásait, akik a szocialista realizmust tévesen, csupán a témakör kérdéseként fogták fel, anélkül, hogy a művészi formát elsajátították volna. Ez a bírálat megsegítette a cseh irodalmat ás főleg a költészetet, hogy további fejlődé sének számos kérdését alaposan megvilá gítsa. A becsületes szándékú művészek al kotó erőinek felszabadításához sokban hoz zájárult a párton belüli ellenséges ügynök ség áruló tevékenységének leleplezése is. Ez a banda céltudatosan elfojtotta a bírálat és önbírálat fejlődését, a bizalmatlanság léo- körét teremtette meg a korosabb művészek bonyolult, de becsületes fejlődésével szemben. 1952-ben gyors egymásutánban az idősebb és tapasztalt íróknak is több munkája je lenüt meg. Adolf Branald „Kenyér és dalok“ (Chléb a písně) című regényében a munkás- mozgalom történetével foglalkozik, éspedig kezdetétől egészen a 90-es évekig, amikor már tömegmozgalommá fejlődik. Egyúttal elmondja, mily nagy szerepet játszott, a mun kások sorában a harcos, forradalmi dal. A cseh próza témájának gazdagításához Jozef Sekera „A vályogviskós falu gyermekei“ (Dě ti z hliněné vesnice) című regényével já rult hozzá, melyben rámutatott a cigányprob lémára Szlovákiában a 30-as években, élénk színekben ecsetelve a cigányok jobb élet utáni vágyakozását 1952- ben Marie Pujmanová is megjelentet te trilógiája utolsó kötetét „Elet a halál el len“ (Život proti smrti) címmel. Hősei há borús éveit, a megszállók elleni harcukat írja meg és könyvét a forradalmi májusi eseményekkel zárja be. Az olvasók örömmel fogadták Ján brda „Vörös Tortiza“ (Krás ná Tortiza) című könyvét is, mely találóan írja le a csehszlovák népnek a szovjet nép iránti szeretetét és barátságát. Derűs, hu morral teli elbeszéléseket is tartalmaz, me lyek változatos, gazdag nyelvezetükkel a né pi mesemondók hagyományait elevenítették fel. Ebben az időben az irodalomban új írók tűnnek fel, akik már első müveikkel maguk ra vonják a figyelmet Például K. F. Sedlá ček „Louisíana felébred“ (Louisiana se pro bouzí) című regényében leírja, hogy a prágai áruház alkalmazottaiból összeállított munka- brigádosoknak a bányászokkal való kapcso lata és a nehéz testi munka hogyan alakítja újjá a városi emberek jellemét. J. Otčenášek témakörét szintén munkáskömyezetből veszi és jellegzetes típusokon sikerrel mutatja be, mily körülményes a munkásoknak az űj mun kamódszerekbe való bekapcsolása és a régi műszaki értelmiség átformálása. A mezőgazdasági tárgykör is csak fokról fokra kapott helyet a cseh prózában. Bohu mil Říha „Két tavasz“ (Dvě jara) című re gényében megmutatta, hogyan győz a falun a szövetkezeti gondolat. Bojar igen széles alapon építi fel a délcsehországi falun bekö vetkezett változásokkal foglalkozó regény- ciklusát, amelyből eddig két kötet jelent meg. A cseh próza jelentős sikere újabban T. Svatopluk „Főnök nélkül“ (Bez šéfa) c. re génye, amely mintegy folytatása a szerző Baťa volt nagyiparos embemyúzó módszereit leleplező „Gyárvár“ című könyvének. Oj mű vében azt mutatta fneg Svatopluk, hogyan hozzák rendbe a munkások a felszabadulás után az üzemet, milyen nehézségeket kell legyűrniük és hogyan tanulnak meg gazdál kodni. A szerző alapos gonddal rajzolta meg alakjait és különösen jól mintázta meg a munkásosztályhoz hűtlenné lett munkás igazgató és Pazdera igaz kommunista mun kás alakját Oj virágzásnak indult az utóbbi időben a történelmi regény is. Ezt a műfajt különösen M. V. Kratochvil, V. Kapličky és Fr. Kubka művelik. Kratochvil „Húsz János“ és „Fák lya“ (Pochodeň) című regényeiben a huszita időket. Kapličky „Kópék“ (Čtveráci) és „Vaskorona“ (Železná korúm) című regényei ben a harmincéves háború és a parasztfel kelések időszakát dolgozta fel. Kubka ter jedelmes regénysorozatában egy család tör ténetét írja le 1946-tól, napjainkig. A költészetben a legutóbbi években fő képpen Vítězslav Nezval tehetsége érlelt bő séges termést „A béke éneke“ (Zpěv míru) című poémája általában a cseh költészet egyik legjelentékenyebb alkotása. A hazai rögben mély gyökeret vert költő ebben a müvében megénekli a nép iránti nagy sze retetét és a dolgozók békevágyát. „A szülő földről“ ( Z dgmoviny) és „Szárnyak“ (Křid la) című további verseskötetei szintén lénye ges társadalmi kérdésekkel teltek és mes teri tollal írottak. Legutóbb különösen a fia
