Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 11. szám - Miroslav Bezděk, Rudolf Henych, Vladimír Jára, Miroslav Mach: A genfi értekezlet vegyi-technológiai és kohászati szakosztályának munkájáról
liz atomkorszak küszöbén A genfi értekezlet vegyi - technológiai - és kohászati szakosztályának munkájából írta: Dr. Miroslav Bezděk, a bmói egyetem természettudományi karának tanára Rudolf Heny eh mérnök, a Panenské Břežany -i Fémkutató Intézet munkatársa Vladimír iára mérnök, a Szervetlen Vegyészeti Kutató Intézet dolgozója, Űsti nad Labem Miroslav Mach mérnök, a Prágai Állami Radiológiai Intézet munkatársa Jaromír Malý mérnök, a Prágai Magfizikai Intézet dolgozója A vegyi, technológiai és kohászati szakosz tály üléseinek lefolyása rávilágított a nuk leáris üzemanyagok alapanyagi vizsgálat tának, bányászatának és feldolgozásának je lenlegi állapotára, arra, hogy milyen színvo nalat ért el az egyes sók, elsősorban urán- és thóriumvegyületek nyerése és a nukle áris reaktorok építéséhez szükséges fém anyag gyártása. Számos beszámoló hangzott el a reakto rokhoz szükséges anyag gyártási technoló giájáról. Az előadók leírták, hogyan állítják elő a tiszta nukleáris üzemanyagokat, uránt, thóriumot és plutóniumot, valamint a reak torok építésénél felhasznált anyagokat, gra fitot, nehézvizet, beril-meszet stb. A fel használt anyagok nagymérvű tisztasága múl hatatlan előfeltétele annak, hogy a reakto rok eredményesen dolgozzanak. A szennye zés atommagvai elnyelik a neutronokat, ki vonják őket az atombontási folyamatból, ami végeredményben az atombomlási láncreak ció „kialvásához“, végül megszűnéséhez ve zetne. A beszámolók foglalkoztak a már ipari méretben alkalmazott folyamatokkal, valamint az e téren folyó kísérleti munkák kal. Ez alkalommal foglalkoztak először és mélyreható részletességgel egy világmére tű tudományos fórum előtt egy igen érde kes és új problémával: az uránon túli ele mek osztásával és a reaktorokban használt bomló anyagokból nyert űj elemek elszige telésével. Az értekezlet részvevői tájékoz tattak számos a transzuránok (uránontúli elemeik) közé tartozó üj mesterséges elem vegyi és fizikai tulajdonságairól, amelyek közül a három legutóbbit nagy (kutatókról einsteiniumoknak (99. elem), fermiumnak (100. elem) és mengyelejevíumnak (101. elem) nevezték el. Több kutatóintézet ebből az alkalomból közölte a plutónium tanul mányozása során végzett munkájának ered ményeit. Ez az elem igen nagyértéku nuk leáris üzemanyag, amely az uránnak re aktorokban való felbontása során jön létre. A plutónium hagy mérgező hatása új tech nológiát tett szükségessé, minden munka folyamatot tökéletesen szellőztetett, külön leges biztonsági, riasztóberendezéssel fel szerelt zárt helyiségekben végeznek. Az atom-üzemanyagot távolról irányított külön leges emeltyű berendezés segítségével keze lik, amely tökéletesen utánozza az emberi kéz mozdulatait különféle munkamenetek so rán (edények áthelyezése, szűrés, iaborató- riumi berendezések kezelése). Ez lehetővé teszi, hogy a dolgozót erős fallal válasszuk el az egészségre ártalmas helyiségtől, olyan fallal, amely megvédi a pusztító sugárzás tól. E távolról irányított műszereket a genfi kiállításokon is bemutatták és nem egy kö zülük (távolról irányított ollók, csipeszek stb.) már szinte tökéletesei működik. Igen fontos és nagyjelentőségű beszámolók fog lalkoztak az említett műszerekkel felsze relt úgynevezett „forró laboratórium“, valaT mint egészségvédelmi berendezések kérdé seivel. Az elhangzott százötven, valamint az ér tekezlet elé terjesztett néhány száz további vegyészeti és kohászati beszámoló rámuta tott arra, mily fontos szerepet játszanak e tudományágak az atommag energiájának felhasználásában. Az egyes előadások elsősorban az elem ző vegytan és a mikrokémia nagy jelentő ségére mutattak rá. E téren a tudományos módszerek egy részét már gyakorlatilag al kalmazzák, az üzemi termelésben például az urán üzemanyag tisztítására, a plutónium, hafnium, értékes ásványok szigetelésére stb. A reaktorok nem csupán hőenergiát ter melnek, amely a továbbiakban villamosener giává alakul át, hanem egyben új elemek
