Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 10. szám - Augustín Ševčík: Az atomenergia békés felhasználásának közgazdasági szempontjai
Az atomenergia békés felhasználásának közgazdasági szempontjai Irta: Dr. Augustin Sevcik mérnök, az Állami Tervhivatal munkatársa. A természetes erőforrások kihasználása rendkívüli jelentőségű volt és marad to vábbra is az egyes államok termelőerőinek fejlesztésében. Amíg az ember csupán sa ját izomerejét, vagy az igavonó állatok izomerejét ismerte, az árutermelés nem haladta meg az egyéni kistermelés vagy ma nufaktúrák méreteit, amelyek csupán a tár sadalom legelemibb szükségleteit elégíthet ték ki. A korszerű ipar alapja a gőzgép feltalálá sa és a kőszén energiájának nagyobbmérvű felhasználása volt, egyrészt üzemanyagként, másrészt pedig a kohászatban és egyéb fej lődésnek induló iparágakban tüzelőanyagként. Az a körülmény, hogy egyes országok köny- nyen kiaknázható, jóminőségű szénlelőhelyek kel rendelkeztek, jelente® mértékben hozzá járult iparosításukhoz. Előbb Anglia, majd Franciaország, ‘Németország és a cseh or szágrészek kerültek az ipari haladás élvona lába. Az erőforrások hozzáférhetősége fej lettebb fokon is éreztette hatását a tőkés iparosításban, pozitívumaival és negatívu maival együtt, amint az megfigyelhető pl. az Amerikai Egyesült Államok gazdasági fejlő désén, ^ahol más nyersanyagforrás mellett kedvezően* észlelhető az igen olcsó ener giaforrások szerepe is. Lenin helyesen ismerte fel az energia je lentőségét a termelőerők fejlesztésében és e téren is űj, tudományos tételekkel gyara pította a gazdaságtan elméletét. A szovjet szocialista állam építésének legelején rámu tatott a villamosenergia jelentőségére és hangsúlyozta, hogy ez a tényező lehetővé te szi az ipar és általában a gazdasági élet kor szerűsítését, a gyártási folyamatok tökélete sítését és a munkatermelékenység növelését. Előrelátó, világos megállapításai tükröződ tek a szovjet állam világméretben is első népgazdasági tervében, a GOELRO-ban, Oroszország * villamosításának tervében. E terv sikeres teljesítése szőlgált a Szovjet unió népgazdááága fejlesztését biztosító öt éves tervek alapjául. A szovjet kormány nagy gondot fordított e tervek valóraVáltására és ennek következ tében a Szovjetunió rohamosan növelte vil lanyáramtermelését és a fejlődés iramában jelentősen túltett más országokon. A hatal mas energetikai alap a Szovjetunió ipari po tenciáljának biztos támasza lett, amely le hetővé tette, hogy győzelmet arasson a fa sizmus fölött és hogy a Szovjetunió ma a világ első nagyhatalmai között foglaljon helyet. E fejlődés nem csupán az anyagi termelés szakaszán ment végbe. Elmaradhatatlan kí sérője volt a tudományos munka fellendü lése is, a fizikától kezdve valamennyi mű szaki tudományon keresztül, karöltve az el méleti és kísérleti kutatás fejlődésével. Amikor a Szovjetunióban a tudomány és a technika már igen magas színvonalat ért el, bekövetkezett egy új, gyakorlatilag kor látlan energiaforrásnak: az atommag ener giájának felfedezése. E felfedezés gyakorlati felhasználása igen bonyolult tudományos és műszaki létesít ményeket igényel. Az atommag energiafel szabadításának felfedezése azonban már ké szen találta e létesítményeket, felszerelése ket és csupán az emberi társadalom szerve zetétől függ, képes-e rendelkezésre bocsáj- tand a felmerült problémák megoldásához szükséges anyagi és tudományos eszközöket és az új energiaforrás felhasználását úgy irányítani, hogy az emberiség javát szol gálja, nem pedig pusztulását. A nukleáris folyamatok békés felhasználá sa bizonyos mértékben hasonló a villamos ság felhasználásához: a villanyáram is kemen cék fűtése, motorok hajtása és vegyi folya matok előidézése mellett különleges tulaj donságéival lehetővé teszi a távirást, a rá diózást, különféle elektromos méréseket stb.; mindezekben az esetekben az energia pusz tán közvetítőként érvényesül. A rádió izotópok alkalmazása a biológiában, az orvostudományban, az agrobiológiában és a különféle műszaki tudományokban tehát bizonyos mértékben hasonlít a gyenge áram felhasználásához. Sokkal jelentősebb azonban a nukleáris folyamatoknak energiaforrásként való felhasználása. Egyelőre a legidőszerűbb az atommag energiájának vill-amosenergiává való átalakí tása, amely az energia legértékesebb for mája. Mihelyt azonban a fokozatos fejlő dés és széleskörű alkalmazás következtében az atomenergia berendezések lényegesen ol csóbbak lesznek, gyakorlatilag korlátlan le hetőségeket láthatunk magunk előtt, a nuk- k áris energia hőforrásként való felhasz nálását egészen új iparágakban, a mezőgaz daságban, sőt esetleg a természeti viszo nyok, az éghajlat megváltoztatásában, stb. A fejlődés e jelenlegi szakaszán elsősor ban villanyáram termeléséről van szó. A mai széntüzelésű vagy vízzel hajtott villanyerőmű telepek üzembentartása is meglehetősen ■költséges. Az egyes államok gazdasági fej lődésében döntő szerepet játszik, mekkora összeget fordíthatnak az egész nemzeti jö vedelemből villanytelepek építésére. Számos gazdaságilag kevéssé fejlett or szágban a legfontosabb problémák egyike,
