Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 10. szám - Ladislav Trlifaj: Az elméleti fizika az atomerő békés felhasználásával foglalkozó genfi értekezleten
óikról lerítt az életcsömör. Detektívregé- nyeket olvastak, az egyik ilyen „könyv“ cí me volt »Oly könnyű gyilkolni“. A könyves boltok kirakataiban túlnyomórészt efféle „irodalmat“ találunk. Az uralkodó osztályok erkölcsi és kulturá lis züllésével szemben áll a svájci dolgozók nagy szorgalma, ügyessége, fejlett műszaki tudása. E téren sokat tanulhatunk tőlük. >A százszázalékosan villamosított svájci va sutakon a közlekedés gyors és pontos, meg lepett bennünket egy igen szép típusú, acél ból készült könnyű gyorsvonati kocsi. A svájci gépipar szűkkörűen szakosított, elsősorban finommechanikai gyártmányokat, nagy pontosságú munkagépeket, energetikai bv.rendezéseket és műszereket állítanak elő, amelyek gyártásában igen jól érvényesül és nagy árat biztosít a munkások ügyessége, műszaki tudása. A szállodák otthonosak és kényelmesek, ragyognak a tisztaságtól. A szállodák, közlekedési vállalatok, üzletek sze mélyzete szolgálatkész és udvarias. A váro sok közötti távbeszélőkapcsolat automatizált, megbízható és gyors. Igen érdekes a genfi új lakóházak archi tektúrája és úgy vélem építészeink, akik ál landóan „új megoldásokat keresnek“ jól ten nék, ha tanulmányoznák a svájci lakóházak és üzletházak típusait, építőipari dolgozóink nak pedig javára válna, ha megismernék az ottani építkezések nagyfokú gépesítését, gyors munkaütemét. Ügy vélem, el kellene mélyítenünk kul turális és tudományos kapcsolatainkat a nyu gati államokkal, ez egyfelől hozzájárulna az egész világ dolgozóinak közeledéséhez, más felől pedig a jó tapasztalatok kölcsönös ki cserélésével meggyorsítaná a tudomány és a technika fejlődését. a fizikai és matematikai tudományok kandidátum, a Prágai Magfizikai Intézet munkatársa. Sok ember ma már a nukleáris reaktorok építését kizárólag műszaki problémának te kinti. A valóság azonban egészen más, külö nösen, ha tekintetbe vesszük az atomerő felhasználását szolgáló létesítmények terve zésének történetét. Miután elvben tisztázták a fizikai folyamatot, amelynek alapján az ü- lető berendezéseknek dolgozniuk kell, esetről esetre elméletileg vizsgálták meg mindazo kat a lehetőségeket és feltételeket, amelyek mellett a folyamat végbemegy és előre tisz tázták a berendezés tulajdonságait és vi selkedését. Számos kísérletet hajtottak vég re, amelyek segítségével modelleken vagy kisebb nagyságú analóg berendezéseken vizs gálták felül és igazolták a megszabott műsza ki feltételeket, a szerkezeti elemek tulajdon ságait és új lehetőségeket, új utakat tártak fel. Megállapíthatjuk, hogy a fizika és a vegy tan még hosszú ideig együttműködő tudo mányágakként vesz részt az atomerő fel- használását szolgáló kutatásokban és hogy az atomerőnek energetikai célokra való felhasz nálása csak akkor válik majd kizárólagosan műszaki problémává, ha a technika magában foglalja majd a matematika, a fizika és a vegytan számos tudományos elemét, vagyis, ha magasabbfokú műszaki tudománnyá válik. Az elméleti fizika része az atomenergia felhasználásában felbecsülhetetlen. Elég em lítenünk néhány elméleti fizikust, Fenni, Wigner, Blohincev nevét és számos más is mert és kevésbbé ismert tudósét, akik jelen tős mértékben hozzájárulnak a fejlődéshez és az olvasó tüstént felméri, felismeri az el méleti fizika jelentőségét e téren és meg érti, hogy az atommag reaktorok építése és tervezése nem csupán műszaki, hanem egy ben tudományos kérdés is. Az atomerő békés felhasználásával foglal kozó genfi értekezleten egyes kiváló elmé leti fizikusok, pl. Blohincev, Bethe, Bohr, Peirls, Wigner, Vekszler, Weisskopf, Markov Szalam, Racah személyesen részt vettek, má sok pedig, többek között Feindberg, Galanyin, Pomerancsuk írásban küldték el beszámolói kat. A fizikai szakosztály egyik ülésén csupán elméleti kérdésekkel foglalkozott. A beszá molók felvetették a reaktorok tervezésével kapcsolatos számítások kérdését és rámu tattak azokra a különféle tényezőkre, ame lyek befolyásolhatják a reaktorok sajátságait és magatartását. Ezen az ülésen kívül is gyakran vetették egybe az efféle elméleti kutatások és a gyakorlati kísérletek ered ményeit. Az elméleti munkák különben is szerves részét alkották a fizikai szakosztály munkájának, különösen az olyan üléseken, amelyeken előadások hangzottak el az atommag tulajdonságairól és az állandó Az elméleti fizika az atomerő békés felhasználásával foglalkozó genfi értekezleten Irta: Ladislav Trlifaj,
