Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 10. szám - Egri Viktor: Színjátszó mozgalmunk küldetéséről és feladatairól
A CSEMADOK KULTÚRPOLITIKAI FOLYÓIRATA V. évfolyam 10, szám Sjínjqt^léniV/gqfrtlWlí ÜMefáS&ofi Ú Ma, amikor mezőgazdasági dolgozóink, a szövetkezetek tagjai és az egyénileg gazdálkodó parasztok betakarították évi fáradozások bőséges termését és új munkán, az új termés előkészítésén dolgoznak, helyén valónak érezzük, hogy a kulturális munka egyik szakaszáról, öntevékeny színjátszócsoportjaink mű ködéséről is rövid számvetést végezzünk. Ez a számvetés a problémák soka ságát veti fel, elsősorban azt, hogy mennyiben, milyen mértékben és milyen színvonalon teljesítik színjátszóink hivatásukat, mennyiben ismerik fel a szín pad ember- és jellemformáló erejét, mennyiben tudatosítják, hogy a színpad rendünk egyik leghatásosabb nevelőeszköze az új társadalom formálásában. Az az örvendetes tény, hogy ma nemcsak minden városunkban és járási székhe lyen, hanem csaknem minden faluban öntevékeny színj á'tszócsoport működik, melveknék száma megközelíti a félezret — az új évad küszöbén azt a kötéles séget rója ránk, hogy ebiben a számvetésben ne csak az elvégzett munkát ele mezzük, hanem figyelmünket az elvégzendő feladatokra, színjátszócsoportjaink hivatására is irányítsuk. Nem elisőízben beszélünk lapunk hasábjain arról, hogy színjátszóinktól meg követeljük, hogy új életünk példaadó harcosaivá váljanak. Színészi adottságuk, ábrázoló- és alakítóképességük mellett öntudatot, műveltséget, tudást követelünk az együttesek vezetőitől, rendezőitől, de nemkülönben minden egyes tagtól. Megköveteljük tőlük, hogy tisztában legyenek hivatásuk lényegével, azzal, hogy munkájukkal mozgósítsák dolgozóinkat a párt által kitűzött feladatok becsületes elvégzésére, hogy olyan élményeket nyújtsanak a nézőknek, amelyek gondol kodásukat, jellemüket, magatartásukat formálják és így jobbá, derekabbá, ne mesebbé nevelik őket. Irodalmunk hagyományainak, anyanyelvűnknek ápolá sával, napjaink kérdéseit érintő színművek bemutatásával ők hivatottak arra, hogy a legközvetlenebb hatással emeljék a nézők műveltségét, fejlesszék jel lemét és javítsák a közízlést. Nem egyszer beszéltünk arról is, hogy aki a klasszikusok és a ma élő írók és költők szavait tolmácsolja, közvetlenül önmagát műveli és közvetve életis meretet, világnézetet ad a nézők ezreinek. Nem becsülhetjük le ezt a kettős ne velő célzatot, ha számba vesszük, hogy az év folyamán közel ötszáz színjátszó- csoportunk sokszáz teljes estét betöltő színházi előadást nyújtott és többezerre tehető a más természetű, de nem kisebb jelentőségű rendezvények száma. Nem lehet tehát közömbös előttünk, hogy mit játszanak öntevékeny csoportjaink és mennyiben teljesíti színjátszó mozgalmunk fent vázolt hivatását. A számvetésről sajnos nem mondhatjuk el, hogy eredményei kielégítenek bennünket. Élenjáró legjobb együtteseink legtöbbje, amelyek hangadók és el döntik a többi sokszáz csoport egész évi működését, az utolsó időkben rosszul értelmezték hivatásukat és nóha nagy közönlség- és kasszasikereket könyvelhet nek el, keveset tettek azért, hogy dolgozóink műveltsége elmélyüljön. Egész tevékenységük kizárólag a szórakoztatásra irányult és teljesen szem elől té vesztették, hogy lehet szórakoztatva nevelni is. Nem hallgathatjuk eb 'hosy egész színjátszómozgalmunk zsákutcába jut és színházi kultúránk megfeneklik, ha ez így megy tovább, s nem találjuk meg az orvoslás üdvös és helyes útját. írta: Egri Viktor 1955 október mm
