Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 8-9. szám - Spartacus: Régi Prága, régi Pest. Ján Neruda könyve / Könyvespolc - H. B.: Jan könyve / Könyvespolc
RÉGI PRÁGA, RÉGI PEST, JÁN NERUDA KÖNYVE Neruda könyvének már a címéből arra kö vetkeztetünk, hogy e kötet a régi idők Prá gájáról és Pestjéről szóL Elképzelésünk he lyes és csak annyiban szorul kiegészítésre, hogy e könyv nem csupán a régi Prágát és Pestet idézi, nemcsak e két fővárosnak adja az akkori időkbeli helyzetképét. A kötet Prá gáról több, Pestről mindössze két írást tar talmaz. Ezeken és a nem közvetlen Prágáról és Pestről szóló írásokon keresztül azonban kisebb-nagyobb mértékben egy korképet ka punk. így Nerudának e kötete a régi prágai és pesti élet megismertetése mellett az 1800- as évek karviszonyainak megismeréséihez se gít hozzá. A szép kiállítású könyv a cseh realista válogatott elbeszéléseit, tárcáit, útirajzait és tanulmányait tartalmazza. Nem ismerjük Ne ruda összes müveit, így nem tudjuk milyen értékű anyagból született e válogatás. Amennyit azonban e kötet hosszabb-rövi dé bb írásaiban kapunk, abból feltételezzük, hogy e válogatás Neruda legjobb müveit ad ja kezünkbe. Olyan írás, mint például a „Csa vargók“, a bérmunkások életével foglalkozik és egy nagy szociális problémát boncol; egy ■másik „Az 1890-ik év májusa“ — bátor tett ről, jövőbelátásról tanúskodik és csúcspont ját jelenthette egy feudálkapitalista viszo nyok között élő író írói fejlődésének. Bizonyára Nerudának is ezek az írásai jelentették írói pólyájának legjelentősebb korszakát. Annak ellenére, hogy Neruda kötetében különféle műfajcsoportokba tartozó írások váltakoznak, — ezeknek az írásoknak mégis van közös jellemvonásuk, közös ismertetője lük, ami tagadhatatlanul nagy íród egyéni ségről tanúskodik. E legjellemzőbb ismer tetőjelek: emberszeretet, nemzetszeretet. Ezek állandó vonásai Neruda írásának. De együttjár velük az író elégedetlensége is az akkori szociális viszonyokkal. Igaz, ez sok szor burkolton, csak a sorok között jelenik meg. De így is hitvallás, elkötelezettség volt ez a nép mellett, a nép jobb életéért. Neruda írásai értékesek nemcsak saját né pe, hanem más népek számára is. Ezért nagy kár, hogy a jelen esetben nem olyan átültetésben kerül kezünkbe, mint meg érdemelte volna. Mert a fordítással bizony baj van. A ktpsyv lapjain számos helyen a magyar nyelv kerékbetörése, sőt fogalomzavar bánt ja az olvasót. A többek között a 372-ik ol dalon például a mammutmondatnak egy olyan „csodálatos“ példányával találíózunk, amelyben ötször fordul elő, „hogy“, három szor „hogyan“, kilencszer „az“, tizenkétszer „a“ — ezeken kívül a mondat még kilenc ven szót tartalmaz. Egyetlen mondat! Baj van a korrektúrával is. Sorfelcserélés következtében a 359-ik oldalon ilyesmi jötf ki: „a művészettel szemben kényelmeseb ben akarunk élni..." Mi ez? Minden könyvnek őszintén örülünk, amely a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadónál megjelenik. Elvárjuk azonban, hogy könyv kiadónk a jövőben igényesebb legyen mun katársaival szemben. SPARTACUS. JAN KÖNYVE. Jan Spartacusa terjedelménél fogva nem íródott olyan igénnyel, mint a többi Sparta- cusról szóló könyvek, melyek közel ötszáz, sőt ötszáznál is több oldalon tárgyalják Sper- tacust és korát. Jan könyve mindössze ki lencven oldalas. Amennyit azonban egy ilyen rövid terjedelmű könyv adhat, azt Jan köny ve megadja és olyan ismereteket nyújt, hogy abból a legegyszerűbb olvasó is meg ismerheti a rabszolgatartó társadalmat és megértheti a rabszolgalázadás okát. Jan, ha csak vázlatosan is, de könyvében megfesti a rabszolga időket, ahol a rabszol gaságra jutott emberek csak beszélő „szer számok“, akiket a felügyelők így osztottak csoportokba: „Ti Lapátok lesztek, ti Fejszék, te Eke, te meg Kútkerék, te Borona, te Taliga“. Mindenki azt a nevet kapta, amelyik szerszámmal dolgozott. Jan könyve a korviszonyok érzékeltetése mellett nagyvonalúan bár, de végigvezet Spartacus hősi harcain, akinek a rabszsoí- gatáboFból csak hetvennyolcad magával si került megszöknie, de pár nap alatt két ezerre, egy hónap alatt pedig hatvanezerre nőtt csapata. S e csapat, melynek harcosai életükért, szabadságukért és a szegények boldogságáért harcoltak — egyszerű doron gokkal számos ütközet során erősebbnek «bi zonyult, mint a római kereskedők és nagy birtokosok jóval nagyabb számú, rendesen felfegyverzett csapata. A szerző sem a kor, sem Spartacus har cai leírása mellett nem időzött sokat. Nem adja az akkori események részletes elem zését sem. Ehelyett reflektorként világít vé- 9i9 egy olyan történelmi jelentőségű láza dáson, amelynek célkitűzései csak hosszú év századok múlva valósulhattak meg. Keze alatt azonban a történelmi esemény vázlatos le írása is izgalmas, lebilincselő olvasmány- nyá válik s a gyorsiramú cselekmény változás magával ragadja az olvasót. H. Bv
