Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 8-9. szám - Karel Pokorný: A harmadik csehszlovák képzőművészeti kiállítás
Bohumil Matějíček: Éjjeli ör (olaj) Vojtěch Tittelbach: Önarckép (olaj ) ja. A gj^fifca területén elismeréssel kell méltatni különösen a harcias szlovákiai gra fikát. Rendkívül fontos az, hogy művészetünk összhangban állandóan terebélyesedő hatás körével, növekvő témagazdagságával, tar talmi, eszmei szempontból is fejlődést mu tat, haroiasságját, valamint pártosságát is a felfelé ívelő vonal jellemzi. Sok művész az elmúlt két év során az életünk által meghatározott új távlat szellemében dolgo zott Aiz államférfiak, művészek, tudósok, munkahősök és az egyszerű emberek sorát elevenítették fel műveikben, művészi for mába öntötték a vörös katonák és a Szlovák Nemzeti Felkelés harcosainak alakjait, a történelmi és a jelenkori eseményeket, iro dalmunk nagyjait, párosaink ikialakulő ké pét, a szocializmus építkezéseit, gyönyörű országunk hazafiasságra ébresztő tájait. Gyakran sikerült lefesteni ok, kőbevésniök, vagy lerajzolniok a mai emberek jellegze tes vonásait, a múlt személyiségeiben ki emelni azt, ami a ma szemszögéből fontos és fellelni a ma szemszögéből tipikus képet a cseh tájban. Mindez azt bizonyítja, hogy a művészek: mind. felelősségteljesebben dol goznak feladataikon, mind mélyebben okul nak a cseh képzőművészet nag> hagyomá nyaiból és mind alkotóbb módon érvényesí tik a szovjet művészet tapasztalatait is. Természetes, hogy jelenlegi képzőművé szetünk e haladása egybekapcsolódik az al kotó művész fejlődésével'. A csehszlovák képzőművészet harmadik tárlata arról ta núskodik, hogy a művészek egész sora ki bontakoztatta tehetségét. A kiállítás mun kájuk állandóan emelkedő minőségét bizo nyltja. Ez a magyarázata annak, hogy az idei tárlaton sokkal több müvei szerepel nek. örömmel állapíthatjuk meg, hogy a már előbbi érett mesterek között az új al kotóművészek egész sorát fedezhetjük fel, akik munkájukkal jelentékenyen gazdagít ják képzőművészetünket. Mindez lehetővé tette, hogy a harmadik csehszlovák képzőművészeti tárlatra a mü veket válogató zsűri sóikkal magasabb igé nyeket támaszthatott és hogy már nem. kellett oly gyakran főleg a jóakaratot érté kelnie, hanem nagyobb súlyt fektethetett az igazán elért eredmények színvonalára. Az idei kiállítás ezért a művészi megoldások növekvő színvonalát, a képzőművészeti kul- tiváltságot, a mesterségbeli tökéletesedést bizonyítja. A harmadik csehszlovák képzőművészeti tárlat a pozitívumok és a sikerek mellett bemutatja a részleges hiányokat, a szűk keresztmetszetet is. Az örvendetes fejlődés ellenére növelni kell a tematikus alakábrá zolási művészet fejlesztésére irányuló igye-