Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 7. szám - M. Dušek: A hetényi szkíta-hallstatti temető
A Szlovák Tudományos Akadémia Archeo lógiái Intézete 1952 augusztusában a Komá rom melletti Hetény község határában ré gészeti ásatásokat indított, amelyek 1954 novemberében fejeződtek te. Az ásatás helye az úgynevezett disznólegelő, a mostani ho mokbánya területén, a komáromszentpéteri országút baloldalán van. A homok kibányá- szása alkalmával több csontváz és edényíö- redék került felszínre, és mivel a szórvá nyos leletek komoly, történelmi értékű emlé kek feltárására utaltak, az Archeológiád In tézet tervbe vette a sírmező feltárását. Az ásatási munkák eredménye jelentős volt, mivel a feltárt emlékek szkíta-hails- tatti jellegűek voltak. Mielőtt az ásatás eredményéről beszá molnék, tekintsünk vissza a történelemnek abba a korszakába, amelyben a szkíták ha zánk területéin megjelentek, megemlékezve a szkítákról is. A szkíták Irán fennsíkjáról húzódtak le Ukrajna területére, i. e. körülbelül a VIII— VII. században. A szkítákról és életükről bő felvilágosítást nyújt Herodotos görög tör ténetíró IV. könyve (Herodotos i. e. 484— 425 élt). Herodotos szerint Szkítáát nyugaton Isztria és a Duna határolta, keleten a Don, északon a Dnyeszter és Búg forrásaitól a Dnyeperen keresztül a Donig vezető vonal (Herodotos IV. 100, 101). Herodotos Szkítia területén többféle szkítát különböztet meg: úgymint királyi szkRakat, nomád szkítákat, és földműves szkítákat, megemlékezve még több, Szkítia területén, vagy szomszédsá gában lakó néptől is, A szkíták katona és vadász életet éltek. Ennek az életmódnak a jellege hozta magá val a szkítáknak a fejlett harci eszközök használatát, melynek főbb tartozékai közé tartozott az íj, melyből bronz-, vas- és csomtihegyű nyilakat lőttek ki. Félelmetesek voltak a szkíta háromélű brcxnz nyílhegyek. A nyilakat az oldalukra felerősített tegezben hordták, melyre bronzból vagy csontból való fordított kereszt alakú díszített csat volt erősítve. További fegyvereik közé tartozott a levélalaké heggyel ellátott vasdárda. A harcos felszereléshez tartozott a rövid* szkí ta kard, az ú. n. akinákesz. A testüket szö vetre. vagy bőrre varrott vaspikked vekkel védték, valamint fából készült pajzzsal. A szkíták hazájukból elkalandoztak nyu gat felé és jellegzetes emlékeiket megtalál juk messze Németország területén, valamint Lengyelország, Bulgária, Románia, Magyaror szág és Csehszlovákia területén is. Szlovákia dunamenti területén eddig Smoienice, Sered, Andač, D. Krškany, Čajkov, Želiezovce, San- tov, V. Máňa, V. Harčáš, Kéčpustatina, va lamint Svodov, Levice és Šárovce határá ban találtak szkíta-halstatti emlékeiket (ez utóbbi három település, a többi temetők he lye). Ezekhez a kisebb, vagy teljesen fel nem tárt lelőhelyekhez sorakozik mint eddig legnagyobb ás teljesen feltárt a hetényi szkí ta-halstatti temető. Az 1952—1954-i régészeti ásatás alkalmá val összesen 296 csontvázas és 116 hamvasz- tásos-uma sírt tártunk fel gazdag törté nelmi emlékekkel. A felsorolt sírokon kí vül még 8 önálló lósírt is feltártunk, azon kívül egy esetben egy csontvázas sírt lóval és egy hamvasztásos sírt lóval együtt. A halottakat rendszerint 150—190 cm mély, ovális alakú sírgödörben, bal oldalra fektet ve, összezsugorítva temették el. A halott mellé rendszerint agyagból készült tálat, füles bögrét, vaskést, bronznyílhegyeket, vas dárdahegyeket, üveg, vagy agyag gyön gyöket helyeztek el. A gazdagabban felsze relt sírokban némelykor 170 ékes agyaggyön gyöt, 40 nyílosúcsot, és több (6—8) edényt találtunk. Nem hiányzottak a sírokból az agyagorsák sem. Kiemelkedő az emléktár gyak közül a bronzból készük, ezüstözött tükör, a spirál is-kígyó alakú ezüstözött bronz függők, vaszablák, omamentálisan díszített agyag pecsét- vagy mintanyomók. Az elhamvasztott halottak hamvait 30—100 cm átmérőjű, a felszínen köralakú, 80—120 cm mély hengeralakú sírgödörben temették el. A sírgödörben a hamvakat vagy urnában (elérték a 32 cm magasságot is) vagy a gö dörben magában helyezték el. A gödör fel ső része tiszta homokkal volt kitöltve, a lenti az égetés által megfeketedett és fa széndarabkákkal kevert homokkal volt ki töltve. Az emléktárgyak vagy az urnában, vagy a sírgödörben voltak elhelyezve. Az emlékekben gazdag sírokon kívül feltártunk sók olyan sírt is, melyekben igen szerény emléktárgyakat találtunk, úgymint cserép darabokat különböző edényekből, vagy meg esett az is, hogy semmiféle emléket a sír ban nem találtunk. A temető területén fel tártunk több olyan helyet, melyeken a ha lottakat elhamvasztották. E helyek nagy köralakú, az égetés által megfeketedett és keményre égett területek voltak. A sírok
