Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 7. szám - Thomas Mann: Mindernickel Tóbiás (ford. Tóth Tibor, rajzolta Lőrincz Gyula)
(Lőrincz Gyula rajzai.) Június 6-án töltötte be 80-ik életévét Thomas Marni, a nagy német író Szürke Üt — ez a neve az egyik utcá nak, amely a folyóparti sétányról vezet fel a városba. Körülbelül az utca közepén és a folyótól jövet jobbkéz felöl áll a 47-es szá mú ház, egy keskeny, sötétszínű épület, amely semmiben sem üt el szomszédaitól. Földszintjén szatócsbolt van, amelyben gu micipőt, és ricinus©lajat is kapni. Ha belé pünk a kapun, szűk folyosóban találjuk magunkat, innen kilátunk az udvarra, ahol macskák kergetödznek, majd keskeny és kitaposott falépcső vezet fel az emeletre. Minden zugból a doh és a szegénység sza ga árad. Az első emeleten jobbra egy asz talos, balra egy szülésznő lakik. A második emeleten jobbíkéz felöl еду foltozó varga, balfelől pedig egy hölgy tanyázik, aki han gosan énekelni kezd, mihelyt a lépcsőház ból lépéseket hall. A harmadik emeleten a balsó iák ás üresen áll, jobbra egy Min- demickei nevű ember lakik, akit ezenfelül még Tóbiásnak ás hívnak. Erről az ember ről szól a történet, amelyet el kell mon dani, mert egyrészt titokzatos, másrészt meg minden emberséget meg csúf o ión szé gyenletes is. Így szemre Mindemickel külseje feltűnő, különös és nevetséges. Ha mondjuk sétára indul, és sovány alakja botra támaszkodva végig imbolyog az utcán, olyankor tetőtői- talpig feketébe öltözik. Ömódi, kánya kari más, borzas köcsögkalapüt, vénségtől ki fakult, szűk és hosszú kabátot, meg nem kevésbé viharvert nadrágot hord, amely alul rojtos és olyan rövid, hogy kilátszik alóla a cugoscipő gumibetétje. El kell azon ban ismerni, hogy ruháját mindig gondosan tisztára keféli. Sovány nyaka az alacsony lehajtott gallértól még hosszabbnak lát szik. Őszes haját símán a halántékára fé süli, a köcsögkalap széles karimája árnyé Irta: Thomas Mann
