Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 1. szám - Kovács István: A magyar helyesírás módosításairól
Ez évben kiadott Helyesírási Szabályzatunk új szellemben készült el. Az elő készítő bizottságban helyet kaptak a nyelvészet legjobb szakemberei és más tudományágak kiváló képviselői is, akik tárgyilagosan, a mai követelmények ből kiindulva megállapíthatták, milyen helyesírási reformokra van korunk nak, társadalmunknak szüksége, hogy vele népünk művelődését, feltörekvő tö megeink továbbképzését hathatósan elősegítsük és a mai nyelvhasználatot rög zíthessük. Tagja volt a bizottságnak Bárczi Géza akadémikus, Lőrincze Lajos, Nagy J. Béla és Deme László tudományos kutatóik, mint nyelvművelésünk legaktívabb, legismertebb irányítói, Pais Dezső egyet, tanár és Benkő Lóránt egyet, docens, mint nyelvtörténelmünk kiváló ismerői, továbbá Kniezsa István, Ligeti Lajos, Németh Gyula, mint a szlavisztika és a turkológia érdemes ku tatói, s végül Bóka László irodalomtörténész és Jávorka Sándor, a természet tudományok elismert tudósa. A felpabaduilás után, 1950-ben jelent meg egy Helyesírási Szabályzatunk. Az előző, az 1922-ből való, demokratikus átalakításunk és szocialista építésünk éveiben már szűknek bizonyult, néhány elvében elavult. A csoportosan kelet kező és eddig szótározatlan szavaink, és az újabb rövidítések írásában tarka ság és következetlenség uralkodott. Ezért nagy szükség volt a Helyesírási Sza bályzat új, kibővített, felülvizsgált kiadására. Egyaránt várta ezt a sajtó és az iskola, a művelt és művelődni vágyó közönség. Sok tekintetben megnyugvást hozott az új Szabályzat, és nagyban elősegítette nyelvünk egységes írásbeli használatát, valamint helyesírásunk könnyebb elsajátítását. Több korábbi sza bályt egyszerűsítettek, érthetőbben fogalmaztak meg benne. Nem egy esetben az élő nyelvi használatra támaszkodtak, több teret engedtek a már kialakult nyelvszokásnak a szószármazás rovására. Szójegyzékét és tárgymutatóját nagy mértékben kibővítették. Fölvettek bele kb. 6000 olyan szót, amelyek írásában ingadozás mutatkozott. Ám ez mégsem elégítette ki társadalmunk igényeit, szabályai nem feleltek meg mai nyelvhasználatunknak. Némely pontjával és szavával félreértésre adott okot. Sokan kifogásolták a kettős alakok bevezeté sét, mint vajjon-vajon, látniok-látniuk, házok-házvk, ser-sör, úti-uti stb. Több szó kívánkozott a szójegyzékbe. Nagyobb érvényesülést követeltek az élő nyelv- használatnak (ikes igeragozás, a felszólítási mód rövidebb és hosszabb alakja: vidd-vigyed, lásd-lássad stb.) Az 1954-ben kiadott Helyesírási Szabályzat leghűbben rögzíti a kor nyelv- használatát az összes eddig megjelent Szabályzat közül. Engedett ott, ahol a gyakorlat már döntött valamelyik szabály ilyen vagy olyan alkalmazásában, a szó írásmódjában. Szem előtt tartja az egyes nyelvi jelenségek földrajzi el terjedését, vagyis figyelembe vette, hogy valamelyik nyelvi törvényszerűség érvényesülése, valamelyik szóalak használata a magyar nyelvközösség területé nek nagyobb vagy kisebb területén tapasztalható-e, használatos-e. Duzzadó szó kincsünkből jóval többet ölel föl az előzőnél. Kb. 24.000 szó van a szójegyzék ben. De nézzük meg közelebbről. Sajnos, csak a legfontosabb változtatások és mó dosítások ismertetésére szorítkozhatunk. 1. Számos példával megvilágítja, mikor írjuk egybe a szovjet szót az utána következő szóval. Elvben tisztázták ezt a korábbi kiadásban is, ellenben az egyetlen példa (szovjet tudomány) a küiönírásra arra engedett következtetni, hogy talán kivétel nélkül egybe kell írnunk a következő szóval. Egybeírásának, illetve különírásának kritériuma a szó jelentése. Ugyanis használjuk a szovjet szót eredeti orosz nyelvi jelentésében: tanács, tehát mint főnevet. Átvettük eredeti alakjában és jelentésében, ugyanúgy mint pl. a kolhoz, szovhoz szava kat. Amint ezekkel is képezünk összetételeket, pl.: kolhozföld, kolhoztag, kol- hozvagyon, vagy szovhozvagyon stb. ugyanúgy vannak a szovjet főnévvel is összetételeink: szovjetforma, szovjetrendszer, szovjeturalom, szovjetalkotmány, szovjetköztársaság (tanácsforma, tanácsrendszer, tanácsuralom, tanácsalkot mány, tanácsköztársaság). Ugyanezt a szót használjuk tulajdonság jelölésére, népi-nemzeti vonás, jelleg megkülönböztetésére, tehát melléknévként, mint az orosz, magyar, német, angol, francia, olasz szavakat Ilyenkor különírjuk. Pl. szovjet csapat, szovjet föld, szovjet hadsereg, szovjet hős, szovjet ipar, szovjet kormány, szovjet nép. Egyéb esetekben az általánosan érvényes egybeírási szabály az irányadó (vonatkozik ez a jelzős és rövidebb összetételekre mint: szovjetbarát, szovjet- hű, szovjetellenes.)
