Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 5. szám - Szily Imre: Harckocsin jött a béke
menetben kellett a német túlerőtől fenyegetett felkelő prágaiak segítségére sieí- niök. Hozzájuk szólt a sztálini parancs, az ő megtisztelő feladatuk lett Prága felszabadításának katonai végrehajtása. 350 km-nyi hosszú, nehéz utat kellett megjámiok. Hegyen-völgyön, szárazon és vizen kellett áthatolniok, hogy a pa rancsot teljesíthessék. Megállás nélkül kellett dübörögniök a nehéz, aknásított terepen az akadályokat nem ismerő harckocsiknak, hogy mindenhol eredmé nyesen átvágják magukat. Mondjuk meg mindjárt, hogy a felkelő prágaiak rádió útján segítséget kérő szavait az amerikai hadsereg parancsnoksága is hallotta. Kedvezőbb körülmények között nyújthatott volna segítséget, hiszen hadseregük Prágától délre, alig 88 km-nyire, a támadás szempontjából niégfelelőbb térségem állomásozott, Ám a szövetséges amerikai tábornokoknak nem volt ínyükre a népi jelleget már akkor magánviselő prágai felkelés megsegítése, támogatása. Ellenkezőleg. Azt szerették volna, ha Prága elpusztul és minél több vért veszít. Azt sem engedték meg, hogy a plzeni munkásság Prága segítségére siessen. Nehéz feladat előtt álltak a szovjet harckocsik tankistm. Schörner náci-tábor nok megszegte a német kapitulációs fegyverletétel feltételeit és a középcsehor szági katlanban éles ellenállást 'szervezett. Saját tankjaival, gépesített nehéz- és tankelhárító tüzérségével várta a szovjet hadsereget. — Keményen és elkesere detten harcolt. Támadott és védekezett a fasiszták utolsó épségben maradt egy sége. Többször került sor, különösen a Krusné Hory hegyvidékén éles tüzérségi párbajra. — Idejében Prágában kell lennünk, nehogy a nácik megsemmisítsék a világ egyik legszebb városát, a száztornyú, aranyos Prágát — ez a vágy hajtotta a szovjet hősöket, akik előtt összeomlottak a német védelmi vonalak, járhatókká lettek az aknamezős utak, nem bizonyultak elégséges akadályoknak a tankcsap dák és könnyen megvalósultak a folyamátkelések. Természetes volt, hogy a szov jet tankisták átkeltek az Elbán, az Ohren, hisz előzőleg átkeltek már a Dnyepe ren, Visztulán, Oderán. Konyev, Rybalko, Leljusenko páncélemberei minden aka dályt legyűrtek, mert a szabadságot hozták. Prága helyzete Egyáltalán nem volt rózsás, felszabadítása körülményes fel adatnák bizonyult. A városban a nácik garázdálkodtak. Felszerelésük kitűnő, bő ven van hadianyaguk. A felkelők lelkesedése határtalan, de állásaikat nehezen tartják. Készleteik rohamosan fogynák. Perceken múlik a főváros és lakosságának sorsa. A szovjet parancsnokság Prága bekerítése mellett dönt. Északkeletről és északnyugatról veszik harapófogóba Prágát. Ziberov 'vezérőrnagy élcsapata má jus 9-én hajnali négy óra két perckor eléri Prága elővárosát. Annyian ölelik, csó kolják az első szovjet tábornokot, hogy jelentését alig tudja elkészíteni. Észak nyugatról Leljusenko. északkeletről Rybalko tankjai törik magukat előre. Dél keletről, Bmo irányából Kravcsenko vezérezredes tankjai nyomulnak a főváros ba. Reggel öt óra előtt miár 10G nagy tank dohogott a Prága-dejvicei Borislavka körül. A tanktámadás merészsége és villámgyors biztosítása példátlanul áll a ha dászat történetében. A győzedelmes szovjet hadsereg első tankja a vokovicei villamos kocsiszínjé hez érkezett. Az utcai harcok még tartanak, de a megváltó örömhír futótűzként terjed, mindenhová eljut és erőre lelkesít. A ‘szovjet tankok elsöprik a német gangszterek ellenállási fészkeit és gyorsan haladnak Prága belsejébe. A felkelők jóvoltából szabad az út, a barikádokra nincs már szükség. Csehszlovákia főváro sa hat évi fasiszta megszállás után újra szabad. Az elmúlt esős napok után ra gyogóan kék az égbolt. A csodás napot követő éjszaka virradatán kinyitottak az orgonák, illatozik a hárs, virágzó kert az egész petrini városrész. Egyszerre, mint egy varázsszóra annyi a virág, hogy bőven jut a kékszemű, szőkehajú, napbar nította, jókedvűen daloló és harmonikázó legényeknek. Bőven jut minden harc kocsira, még az áqyúásövekböl is virág nyílik. Nincs olyan szovjet katona Prá gában, akinek sapkáját ne díszítené orgonavirág, tulipán, akinek kezét ne ráznák testvénleg, barátilag és nincs olyan tankista, akinek acélparipájára fel ne ka paszkodnának a pincékből előkerülő sápadt, kis gyerkőcök. Az orosz kozácskát és a cseh polkát felváltrxi táncolják. Táncraperdül az is, aki tegnap még siránko zott, akinek kedvesei elhaltak, eltűntek, az is, akinek előzőleg az otthorva leégett. Nem álomkép, valóság mindez! Vége a megpróbáltatásoknak, boldogságban fogan az új élet. A prágai lakosság számára az ismeretlen szovjet katona a szabadság
