Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 5. szám - Szily Imre: Harckocsin jött a béke
Harckocsin jő ft a béke 1945. június 24-e. Moszkvában pompás díszfelvonulás. A győzelmet ünneplik. A katonai parádén a szovjet hadsereg hősi alakulatai vesznek részt. A résztvevők tiszteletére a szovjet kormány a fényesen kivilágított Kremlben nagy fogadást rendez. A fogadáson beszédet mond Sztálin generalisszimusz és azt mondja, hogy azokat köszönti, akiknek nem volt a háborúban nagy állásuk, akiknek nem volt magas rangjuk sem. Azokról beszél, akik csak parányi részei voltak az óriási hadigépezetnek, de akik nélkül a tábornokok, a parancsnokok minden erőfeszítése hiábavalónak mutatkozott volna. Éppen ezek az egyszerű emberek biztosították az élet folytonosságát. Ők képezték a szerény és igénytelen hősök hatalmas légióját. Ez ideig senki meg nem emlékezett róluk, pedig ők, az isme retlen katonák vitték diadalra ügyünket. „Ezeknek a tiszteletreméltó barátaink nak, népünknek egészségére ürítem poharam" — fejezte be Sztálin generálisz- szimusz rövid pohárkoszÖTkőjét. • Milliószámra voltak ilyen névtelén szovjet harcosok. Ilyenek voltak Konyev marsall első ukrán hadseregén belül Rybáíko és Leljusenko vezérezredesek gár da tankhadseregeinek katonái is. Leírhatatlanul áldozatos küzdelmekben alig taposták még agyon saját barlangjában a fasiszta bestiát, Berlin bevétele után fáradtan, kimerültén & legfelsőbb szovjet hadvezetőség parancsára gyorsított
