Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 4. szám - Rácz Olivér: Utóhang a Fáklya kassai vita-délutánjához / Krónika - Krónika
irodalom szempontjából egy szubjektív, ál talánosságában több objektív tényezőből tevődik össze. (Az objektív tényezőket a ikor- izlés, korszellem, a nyelv és stílus állan dóan változó és fejlődő magaslatai határoz zák meg. A szubjektív tényezőt nemrégiben Fábry Zoltán szövegezte meg a Fáklyában meg jelent egyik tanulmányában: az egyszer kimondott sző kötelez. A „hogyan“ már egyszer elért magaslatait feladni nem lehet. A szlovákiai magyar irodalom talán első nek szakított a Nugat-vágyódás átöröklött hagyományaival. Az első köztársaság fi atal írói tálán elsőkül vették észre, hogy a forma meghatározásának kérdése — annyi minden egyébbel együtt — kezd kicsúszni a Nyugat kezdeményezésének hatásköréből. Az akkori kisebbségi sors talajából nem is teremhetett artisztikus formaművészet, elé- fámtcsonttorony önimádata, de nem szület hetett meg a minden formák megtagadásá nak — mindennél formaibb művészete sem. Az új szlovákiai magyar irodalom a Nagy Jelen pillanatában — átmenetileg — két ségtelenül feladta a formát. (Ez nem volt a szlovákiai magyar irodalom elszigetelt je lensége, és hogy a formafeladás szlovákiai magyar irodalomunkon jobban meglátszott, mint az egyetemes magyar irodalmon, ennek magyarázata egyszerű számtani művelet megoldásában rejlik.) A forma-feladás hi báját csak csekély mértékben lehet — és szabad — az ihletett sietség megértő di cséretével menteni. Az irodalomtörténet csak kétféle irodalmat ismer: olyat, ame lyik állja az időt, és olyat, amelyik nem állja. A pillanatnyi jelen és a szőkébb kör nyezet magyarázhat és mentegethet, de az irodalomtörténet és a távolabbi kortárs bírál és ítél. Az egyszer kimondott szó kö telez: a tailaj ma nemesebb, mint az élső köztársaság idejében volt. A iNagy Jelen már áttorkolt a Nagy Jövőbe: a műgond köte lezettségét nem mentheti többé a sietség ihletettsége, a közérthetőség szabályát nem szabad többé palástul használni és az írj egyszerűen célkitűzését mentségül. Egyszerűen írni a legnagyobb művészi teljesítmény. Az egyszerűség és közérthető ség nem jelenthet színvonali ailászállást: a kérdés ilyen felfogása munkásosztályunk igényednek és ízlésének lebecsülését jelen tené. Műgond és formai kidolgozás: tovább ra ds a forma elsőrendű követélményei ma radnak. Az utóhang okban van mindig valami ana- chronisztikus, valami „eső után köpönyeg*1 szerű: jelen utáhangban talán még jelleg zetesebben, mert hiszen elhangzott vitával és — részben — már megoldott kérdéseikkel foglalkozik. Éppen ezért a jelen Utóhang utóhangja szükségesnek tartja leszögezni, hogy megállapításai, illetve fejtegetései még a múlt viszonylatában sem irányulnak egyes, konkrét személyek, írók felé, mert hiszen nem kétséges, hogy élenjáró íróinknak nem volt szükségük a felsorolt és általuk jólis mert kérdéseknek a szövegbefoglalására. Jelen utóhang azokhoz szól. akik most kez denek írni, sőt még inkább azokhoz, akik még csak most készülnek írni. De szól az olvasóhoz is, mert nem az író hanem az olvasó legibensőbb, legszemélyesebb érzései ből fakadt, önbecsüléséből, olvasói hivatás- érzetéből, a szlovákiai magyar irodalom sze- retetéből. A CSEMADOK PALÁSTI HELYI CSO PORTJA értékes előadást szervezett meg a „Harc az egységes, demokratikus Német országért“ című témáról. Az előadáson több, mint ötszázan vettek részt és sok hozzá szólás hangzott el. M. TEVELJEV ukrán író készülő regénye Kárpát-Ukrajna, Csehszlovákia és Magyar- ország területén játszódik le. JOZEF SEKERA új regényén dolgozik. Készülő regénye címe Szűzföld lesz. A tör ténet Szlovákiában, az első köztársaság utol só éveiben játszódik. EGYHÁZBÁSTON, a Csemadok helyi cso portjának tagjai szép irodaimi vitát rendez tek Móricz Zs. Boldog ember című köny véről. Elhatározták, hogy a jövőben több ilyen vitát tartanak. EZ ÉV MÁJUS 15-TÖL július 15-ig Pá rizsban nagy nemzetközi színművészeti fesz tivált tartanak. A fesztiválon résztvesz egy keletnémetországi együttes is. • A CSEMADOK SZENCI HELYI CSO PORTJA az elmúlt hetekben nagy sikerrel játszotta Mikszáth Kálmán — Sárközi Ist ván: Szeliistyei asszonyok című zenés víg játékát RÁCZ OLIVÉR