Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 4. szám - Gály Iván: Lévai képeskönyv
_ fpirgi képe EGY KIS TÖRTÉNELEM Sok tudományós és kevésbé tudományos verzió forog közszájon Léva városa nevének eredetéről. Vannak, akik arra esküdöznek, hogy a levente szóból, mások szerint a leva (bal) szláv szóból, s ismét mások szerint a leve kelta szóból .származik az elnevezés. Ezt a vitát mi nem dönthetjük el s így talán elég, ha irriegjegyezzük, hogy a várat — amely körül később kialakult Léva városa, — IV. Béla építette. Egyideig Csák Máté volt az ura, majd 1395-tol 152 éven keresz tül a Lévay-család. Történetében találko zunk az egri törökverő hős, Dobó István nevével is. 1663-ban török kézre kerül s a következő év jelentős dátum: ekíkor zajlott le a híres lévai csata, amelyben a várat ost romló Ali basát jól elpáholta a felmentő sereg. Itt harcolt és esett el Koháry István, Léva , város parancsnoka, akinek emlékét a város határában kis emlékmű őrzi. A csa tában résztvett a nagy magyar költő, Ba lassi Bálint is. Többé török láb nem taposta Léva földjét. A város és a vár fontos sze repet töltött be II. Rákóczii Ferenc szabad ságharcában is. 1703-ban a későbbi kuruc áruló Ocskáy brigadéros elfoglalta, majd fel adta a labancnak, de újra bevette. Falai kö zött tartózkodott rövid ideig maga a feje delem és Bercsényi is. Ojrá labanc kézre került, majd Vak Bottyán beveszi s mikor nincs már kiútja, légberöpíti a várat, amely azóta romos. 1849 április 11-én a szabad ságharcban itt volt a magyar sereg főhadi szállása. Innen figyelték a győzedelmes nagysallói csatát. A város tulajdonképpen 1634-ben indult r.agy fejlődésnek. Tehetős céhei voltak, köz tük a leghíresebb a csizmadiáké. Talán nem is történelmi tény, de mégis fejlegyezzük, lúdfertálya híres. Mi is ez? Négyfelé vág ják a libát, kemencében sütik és közben sós zsírral öntözik. Mihály nap körül van a főidénye. így röppentek el Léva fölött az évszá zadok. A XIX. század második felében s a XX. század negyvenes éveiben Léva kopár, kispolgári város volt, amelynek sorvasztó légköre az 1907-ben rövid ideig itt tartóz kodó Juhász Gyulát, a nagy magyar költőt is megcsapta. Különben még egy versfara gó tartózkodott itt: Reviczky Gyula s innen indult el egy kevésbé ismert költő, Bányai Kornél is. Az első köztársaság ide jében friss fuvallatot jelentett a komunis- ták harca. Meg kell itt jegyeznünk Háber Zoltán nevét, akiinek életét ugyan korán ki oltotta a fasiszta őrület, de aki ott hagyta világos nyomát a szlovákiai magyar iroda lomban és Léva munkásmozgalmában. Egyik bátor harcosa volt a kommunista pártnak, amelynek politikája Léván is megterem tette a virágzásnak induló új élet feltéte leit. AHOL A MÜLT A JELENNEL TALÁLKOZIK Talán meg fogja lepni az- olvasót, hogy Léván első utam a járási múzeumba veze tett. De igazán csak akkor fog csodálkozni, ha elárulom, hogy a múlt év 365 napja so rán — a diákoktól eltekintve, akik csopor tosan jártak el ide — csak 8, igen, mind össze nyolc lévai polgár tartotta érdemes nek, hogy megtekintse a múzeumot. Egyszer pedig megtörtént az is, hogy egy Csehor szágból látogatóba érkezett társaság csak két órás keresés után találta meg a mú zeumot, mert bizony ennek létezéséről senkt sem tudott. S ez egyik 'bánata Huliak Pál nak, a múzeum 75 éves, de munkaszerete tét tekintve fiatal vezetőjének, akit a lé vaiak többnyire Pali bácsinak hívnak. Nem érdemli meg ezt sem ő, sem a mú zeum. Nem állítom, hogy gyűjteménye pá ratlan, sem azt, hogy ennél tökéletesebb nem lehet. De egy bizonyos; megtekintésé vel képet alkothat magának az ember Léva és környéke gazdag múltjáról és sok min dent tanulhat. A múzeum múltja is érdekelt s így öröm mel hallgattam Pali bácsi szavait. 1928-ban létesült a múzeum, de tulajdonképpen csak kényszerből, mivel Nécsey verebélyi posta mester a városra hagyta gazdag gyűjtemé nyét és így mit volt mit tenni, inkább ma gánemberek szorgalmából, mint az állam vagy a város segítségéből, megnyílt a mú zeum. Azóta sok új lelettel, exponátummal gaz dagodtak a gyűjtemények. A régészeti lele teken kívül értékes numizmatikai és fegy ver-, ásvány- és kőzetgyűjteményt, a já rási nemzeti bizottság épületében pedig fest ményeket, meg irattári anyagot találha tunk, amely 1736-tól datálódik s amely még sajnocs nincs feldolgozva.
