Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 3. szám - Miroslav Doutlik: Prágai színházi esték
A Bahcsiszeráji szökőkút a Smetana Színházban. (Dr. Svoboda felvétele.) szeinknek foglalkozniok kell a tánc és a színészi játék kapcsolatának kérdésével. Tomszkij rendezésének drámai erejét ugyan is ez a kapcsolat adta. A balett hatásos ságához hozzájárult Ján Sedlák díszletter vező munkája, Miroslav Kúra,. Olga Skálová és Dagmar Ledecká táncművészek nagysze rű teljesítménye. A. R. Tomszkij rendezésé ben és koreográfiájában kerül még bemu tatásra Csajkovszkij „Hattyúk tava“ című balettje is. Remélhető, hogy a szovjet mű vészek vendégszereplése a Nemzeti Színház ban is még jobban elmélyíti küföldi szín házi kapcsolatainkat. Ezzel a bemutatóval egyidőben megvaló sult a bratislavai drámai együttes egyhetes prágai vendégszereplése is. A legnagyobb sikere Bukovcan: „Surovödrevo“ (Faragatlan emberek) című darabjának volt. Ez az elő adás a szlovák színművészetnek, a színé szek temperamentumának és mély átélési képességének kitűnő próbáját' adta. Helyén való volna, ha nemcsak a dráma, hanem a többi művészi ág terén is elmélyítenénk nemzeteink kultúrájának kölcsönös megisme rését. Térjünk most át a rendkívüli események- rol a Nemzeti Színház drámai együttesének munkájára. Két új előadást láthattunk itt. Čapek: „Loupežník" (Zsivány) című darabja után Shakespeare „Velencei kalmár" című színművét mutatták be Zdeněk Štěpánek rendezésében (a főszerepet is ő játszotta), majd Goethe antik témára írt „Iphigénia Tauriszban" című tragédiáját, Vojta Novák rendezésében, Jiřina Šejbalovával és Eduard Kohouttal a főszerepekben. Mindkét esetben űjra nagyszerű színészi alakítások tanúi voltunk. Nagy figyelmet keltett Antonín Dvořák: „Rusalka" című operájának felújítása is. A cseh nemzet nagy zeneszerzője, Smetana ifjabb kortársa alkotóereje csúcspontján, 1900-ban szerzetté a Rusalkát. Ez a lírai opera, amely egy sellőnek szerelem és emben élet utáni valóra nem válható vágyakozásá ról szól, a cseh operairodalom remekei közé tartozik. Bohumil Hrdlička rendező, Zdeněk Chalabala karmester és Josef Svoboda dísz lettervező együttes munkája ragyogó elő adást biztosított. A zene szépsége és a szín tér költőiessége magával ragadja a közön séget A tervbevett Szovjetunió-beli vendég- szereplés során a többi közt Dvořák e lírai
