Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 3. szám - Lőrincz Gyula: Együtt élünk, egy a célunk
harcra minden fenyegető ellen, aki cseh szlovák hazánkra, a béke hazájára kezet merne emelni. Vértezze föl művészeinket és íróinkat az a közös harc, amit nemzeteink folytattak a földért, munkáért, kenyérért az elnyomók ellen a múltban, a kapitalista elnyomás idején, hogy ugyanolyan harcias elszántság gal, lelkesedéssel építsék új szocialista tár sadalmi rendünket az ő műveik láttán, is meretén keresztül az új idők új harcosai, szocialista hazánk építői. Ez ma az a hő sies harc, amit dolgozóink közösen folytat nak hazánk szocialista építéséért. írják meg az új idők új dalait hazánk, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság fejlődéséről, hogy ezzel is segítsenek nevelni a csehszlovákiai magyar dolgozókat hazánk forró szeretetére, melyben a dolgozók, a munkás- osztály kezében van a hatalom és ez a leg jobb bizonyíték arra, hogy soha többé nem tér vissza a gazdasági és nemzeti elnyo más korszaka. Ezért a köztársaságért har coltak hazánk legjobb magyar nemzetiségű fiai együtt a cseh, szlovák, ukrán nemzet legjobb fiaival. Együtt harcoltak azért, hogy ez az ország közös hazája legyen nemzeti ségi különbségre való tekintet nélkül min den dolgozónak. Nem volt hiábavaló ez a harc, az áldozat, mert ilyen hazává vált a mi drága népi demokratikus köztársaságunk, Csehszlovákia. Dolgozó népünk előtt bátran meg kell mondanunk a valóságot, hogy azt a győzel met, hogy ma hazánkban a hatalom végér vényesen a munkásosztály, a dolgozók kezébe került, Csehszlovákia Kommunista Pártjának köszönhetjük. Ez a párt vezette népünket győzedelmes harcra közös ellenségünk, minden dolgozó közös ellensége, a kapitalizmus ellen. Ez a párt az, amelyik vezeti, irányítja az új szocialista társadalmi rend építését a mi államunkban és éppen ezért kell, hogy a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúr- egyesülete is Csehszlovákia Kommunista Pártja iránti szeretetre és odaadásra nevelje a csehszlovákiai magyar dolgozókat. Mindnyájan szeretettel és hálával emlé kezünk meg nagy szövetségesünkről, a Szovjetunióról. Tudjuk azt, hogy a Szovjet uniónak köszönhetjük létezésünket, köszön hetjük szabad hazánkat, köszönhetjük azt, hogy nem falt föl a háborús fasiszta hiéna bennünket. Tudjuk azt, hogy a világ béke harcának élén ez a hatalmas és legyőzhetet len Szovjetunió, a szovjet nép áll és hazáink biztonságának, békéjének záloga az az örök barátság, mely a Szovjetunióhoz fűzi népeinket és ezt a barátságot őrizzük úgy, mint szemünk világát, ahogy ezt örökül hagyta ránk drága Gottwald elvtársunk. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kuitúregye- sülete minden évben, így az utolsó évben is szorosan együttműködve a Csehszlovák Szovjetbarátok Szövetségével és a többi szervezetekkel, kivette részét a csehszlo vák-szovjet barátsági hónap rendezéséből, amikor irodalmi vitákat, előadásokat tartot tunk és szerveztünk a Szovjetunió meg ismertetése, megszerettetése céljából. Nem volna elég, ha minden évben csak erre az egy hónapra korlátoznánk az együttmű ködést a Csehszlovák Szovjetbarátok Szö vetségével. Szükséges, hogy mindennapi munkájává váljon a Csemadok tagjainak a csehszlovákiai magyar dolgozók aktivizá lása a Csehszlovák Szovjetbarátok Szövet ségében. Hazánk felszabadulásának tizedik évébe léptünk és ne feledkezzünk meg arról, hogy nemcsak Duklánál folyt értünk a hős szovjet katonák vére, hanem hazánk minden városáért, falváért, lakóházáért, otthonunk ért, üzemeinkért hoztak áldozatot a hős szovjet katonák. Hazánk dolgozó népe ki vétel nélkül a legnagyobb tisztelettel em lékezik meg ezekről a hősökről. Szükséges, hogy a Csemadok helyi szervezetei, cso portjai, tagjai is minden faluban kegyelettel emlékezzenek azokra, akik életüket áldoz ták a mi szabad, boldog életünkért. A Csehszlovák Szovjetbarátok Szövetségén kívül több tömegszervezetben, a szakszer vezetben, a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség ben, a nemzeti bizottságokban is aktív munkára kell buzdítani a csehszlovákiai magyar dolgozókat. A májusi nemzeti bi zottsági választásoknál láthattuk, hogy mi lyen hasznos és hatalmas munkát fejtett ki a Csemadok kultúrbrigádokkal, népnevelő munkával, előadásokkal a közös siker érde kében, amely visszatükröződött a választási eredményekben, amely megmutatta, hogy milyen erős, milyen egységes hazánk dolgozó népe. Ugyanilyen eredményes volt munkánk a nemzetgyűlési és a Szlovák Nemzeti Ta nácsba való választások előkészületeiben is. Itt láthattuk, hogy igenis lehetséges és mindnyájunk számára hasznos a megértés, a közös munka. Ahol a Csemadok funkcionáriusai helyesen fogták föl a Csemadok küldetését, hivatását, ahol megteremtették a nemzetek közti ba rátság és testvériség szellemét, szép és nagy eredményeket értünk el. Vannak természetesen nagy hibáink és nehézségeink is. Ezt mi tudjuk, ismerjük, azonban ne felejtsük el, Jiogy a mi mai fej lődésünk a legélesebb osztályharc jegyében folyik le és fel kell vetnünk a kérdést, hogy a még létező hibáink unos-űntalan való fel- hánytorgatása, emlegetése vajon kin segít? Rajtunk, becsületes, őszinte törekvésünk ben, vagy pedig az osztályellenségen, aki
