Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 3. szám - Lőrincz Gyula: Együtt élünk, egy a célunk
10. Silótakarmány. 11. A gazdasági állatok takarmányozása. 12. Hogyan érhetjük el a szarvasmarha magasabb haszonhozamát. 13. Hogyan biztosítsunk magasabb malac szaporulatot. 14. Fiatal szarvasmarhák tenyésztése. 15. Az EFSz-ek alapszabályainak alapján szervezzük a munkát és a jutalmazást a szövetkezetekben. A nagymegyeri járásban Teleki Miklós, a járási kultúrosztály vezetője rendszeresen megbeszéli a Csemadok járási titkárával, Ambrus Zoltánnal, a következő hónap elő adói munkáját. Pontos tervet készítenek arról, hogy mikor, hol, ki fogja az előadásokat megtartani. A községekben rendszeres elő adásokat tartanak az egységes földműves- szövetkezetekkel közösen, főként mezőgaz dasági és, politikai problémákról. A jó népművelés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a járás minden községe tel jesítette beadási kötelezettségeit. A járás ban nincsen egyetlen egy olyan község sem, ahol ne volna kultúrmunka, könyvtár, tánc- csoport, énekkar vagy zenekar. Jellemző a járásra, hogy a járási kultúrversenyen 13 község képviseltette magát. A nagy megyeri járáson kívül figyelemre méltó előadási tevékenység folyik a tor naijai járásban is. Itt is jó együttműködés van a járási kultúrszakosztály és a Qse- madok között. Az elmúlt őszön a járásban gyakori állatmegbetegedések fordultak elő. A járási kultúrszakosztály a Csemadok já rási vezetőségével karöltve megbeszélést hívott össze, amelyen résztvettek a járás legjobb előadói és elhatározták, hogy de cemberben a Csemadok által kiadott előadást „A gazdasági állatok betegségeinek elhárí tásáról“ megtartják mindenütt, ahol az ál latok betegsége felütötte a fejét. December ben több mint 9 községben volt ilyen elő adás, amelyeken közel 500 dplgozőparaszt vett részt. Megvitatták, bírálták az egyes szövetkezetek állattenyésztési módszereit, az etetők munkáját, kritizálták azokat az állattenyésztőket, akik nem tartanak kellő rendet, tisztaságot és így okozói az állatok megbetegedésének. Megvilágították a he lyes állattenyésztési módszereket és így nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy kiküszö böljék az állatok megbetegedését. Szakszerű népművelési munka folyik Magyarbélen is, ahol a helyi nemzeti bi zottság és a Csemadok szorosan együttmű ködve rendszeres előadásokat tart. Az utób bi időkben a silözásról tartott előadást a szövetkezet egyik tagja. Más alkalommal a sertéshizlalásról tartott előadást a körzet állatorvosa. Ezeket az előadásokat rend szeresen nagy tömeg látogatja, mert a Cse madok segít a megszervezésben, az előké szítésben és minden előadásra megfelelő kultúrprogramot biztosít. A surányi járásban Baracska község ha tárában állandó problémák vannak, mert a dom bos részeken nem tudnak megfeHő termés- eredményeket elérni. A község lakosságának legnagyobb része szövetkezeti tag, s így nagy lehetőség nyílik arra, hogy a meredek dombokat gépekkel jobban megművelhes sék. A Csemadok aktivistái is tudatában vannak annak, hogy a gépesítés mellett a szakszerű gazdálkodással sokkal nagyobb terméseredményeket lehet elérni. A Csema dok taggyűlésein számtalan esetben felve tették ezt a kérdést. Az egyik gyűlésen ha tározatot hoztak, hogy az egységes föld művesszövetkezettel közösen megszervez nek egy növénynemesítéssel foglalkozó szakkört. A szakkör azt tűzte ki céljául, hogy olyan gabonaféléket termelnek itt, amelyek a határ dombos részein is gazdag ter mést adnak. Ennek a szakkörnek 36 tagja van és vezetője a Csemadok egyik legaktí vabb tagja, Cziria Sándor. Terveik első ré szében szerepel az, hogy előadásokat tar tanak a növénynemesítésröl. Ezek közül az előadások közül már néhányat meg is tar tottak. A verebélyi járásban Nagyhind környéke jó gyümölcstermő vidék A környék dolgo zói, így a Csemadok aktivistái is szívükön viselik a gyümölcstermelés fejlesztését. A Csemadok legaktívabb tagjai Farkas elvtárs vezetésével egy szakkört alakítottak, itt kö zösen tanulmányozzák a gyümölcstermelés legújabb módszereit és gyümölcstermelési kí sérleteket folytatnak. Több ismeretterjesztő és népszerű tudo mányos előadást is adtunk ki, mint például „Hogyan keletkezett a föld”, „Anyag és energia“, „A föld őskorából“, „Volt-e kez dete, lesz-e vége a világnak“, „Tudomány és vallás“, „Az atom a háború és a béke szol gálatában“. A csehszlovákiai magyar dolgozók mate rialista világnézetének fejlesztése érdeké ben számtalan tudományos előadást tartot tunk, hogy a természettudományok meg ismerésén keresztül rávezessük dolgozóin kat a helyes politikai nézetekre. Meg kell jegyeznünk, hogy ezek a népszerű tudomá nyos és természettudományi előadások ör vendenek a legnagyobb érdeklődésnek. Ha tározott fejlődés mutatkozik ezen a téren és népnevelőink új meg új szakköröket alakítanak. Csűzon például Mészáros István vezetésével csillagászati szakkört alakítot tak a Csemadok aktív tagjai. A; szakkör, már megkezdte előadássorozatát, amely iránt különöseit nagy érdeklődés mutatkozik a községben.
