Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 3. szám - Lőrincz Gyula: Együtt élünk, egy a célunk
mindenfajta egységes nemzeti művészetet, egységes nemzeti irodalmat. De meg volt és megvan a dolgozók nemzetközi egy sége. A cseh nemzet hős fia, a fiatal Fučík 1931-ben a csehszlovákiai magyar haladó ifjú sághoz szólva többek között ezeket mondta. „ ... A nemzet, melynek tagjaként vagyok itt, uralkodó nemzet ebben az országban. Nem vagyok azonban tagja e nemzet ural kodó kisebbségének, nem is ez az uralkodó kisebbség küldött engem. Küldetésem fel adata, hogy e nemzet elnyomott és szenve dő túlnyomó többségének üdvözletéi tol mácsoljam Önöknek. Önök a nemzeti felszabadulásért küzde nek, a nemzetiségi elnyomás ellen harcol nak. Rátaláltak. a helyes útra, ha tudják, hogy ez a felszabadító harc a forradalmi proletariátus ügye. De tudniok kell, hogy az Önök oldalán, a magyar munkások és dolgozó parasztok oldalán, ott állnak a cseh munkások és dolgozó parasztok is. Önök ismerik a cseh rendőröket és a cseh végre hajtókat, az elnyomásnak eme eszközeit. Nos, szükséges, hogy megismerkedjenek azokkal is, akik szövetségesei Önöknek, akik tudják, hogy kötelességük Önökkel együtt küzdeni... Önök nem szabadok. Mi sem. S nem szó noki fogás, ha azt mondom, hogy az Önök felszabadulásának napja jelenti számunkra is a szabadság napját.“ Fučík ugyanúgy kettéválasztja a cseh nemzet uralkodó kisebbségét a nemzet el nyomott és szenvedő többségétől. Ugyan arra tanított bennünket, mint Lenin. A kö vetkeztetés ebből az, hogy hamis, hazug burzsoá világszemlélet, világnézet volt az, amely egységes nemzetről, egységes nem zeti kultúráról beszélt a letűnt osztály társadalomban és igyekezett népeinket szembeállítani egymással. Látjuk, hogy a nemzeteken belüli nemzetek a szenvedő túl- nyolmő többségek, az elnyomottak Ügye, célja közös volt, egy volt: a szabadság kiví vása. Igaza lett Fučíknak, mikor azt mond ta, hogy „az önök felszabadulásának napja jelenti számunkra is a szabadság napját". Ha ezt tudatosítjuk magunkban, ha ezt is merjük, az ellenség nem verhet éket nem zeteink és nemzetiségeink közé. Egymás kölcsönös megismerése, népeink közös har ca a múltban, közös alkotó munkája a je lenben a legjobb eszköz ahhoz, hogy ápol juk és elmélyítsük őszinte barátságunkat hazánk, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság más nemzetiségei, de különösen a velünk szorosan együttélö szlovák nem zetiségű lakosság iránt. Ebből a célból a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete kiadott 5 törté nelmi vonatkozású előadást, a következő té mákról: 1. A szlovák és magyar nép közös harca a XV. és XVI. században. 2. A magyar és szlovák nép kapcsolatai a Dózsa-féle parasztfelkelésben. 3. A magyar és szlovák nép közös harca a XVII. században. 4. A szlovák és magyar nép közös harca II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában. 5. A Szlovák Nemzeti Felkelés és a ma gyar partizáncsoportok szerepe. Ezeket az előadásokat a Szlovák Tudomá nyos Akadémia segítségével készítettük eL Az előadások tervének összeállítását és ki adását közösen végezzük a Népművelési Központtal. Egyébként a Népművelési Köz pontnak, a Politikai és Tudományos Ismere teket Terjesztő Társulatnak előadásait is felhasználjuk, lefordítjuk magyar nyelvre és sok esetben alkalmazzuk a magyar dolgo zók életére. Ezeket az előadói segédanyago kat minden hónap végén elküldjük a járási5 népművelési házak címére. 1954-ben 55 előadást adtunk ki, melyek közül 25 politi kai jellegű, 16 mezőgazdasági, 10 tudomá nyos ismeretterjesztő és 4 kulturális-iro dalmi tárgyú volt a fentemlített 5 törté nelmi tárgyú előadáson kívül. Ma már miiv den járásban vannak 10-15 tagú előadótes tületek, melyeket a járási népművelési ott honok és a Csemadok közösen irányítanak. Az előadótestületek tagjai a múlt évben 1579 előadást tartottak. Ezeken az előadá sokon 51.372 hallgató volt. Az 1953-as év hez viszonyítva ez lényeges emelkedés, amennyiben akkor 1402 előadást tartottunk 42,060 hallgató számára. Meg kell jegyez nünk, hogy azokban a járásokban, ahol megértő együttműködés fejlődött ki a já rási kultúrosztályok és a Csemadok között, a magyar lakosság soraiban mind politikai, mind gazdasági és kulturális téren nagy fejlődés mutatkozik. Visszatükröződik ez a mezőgazdaság gyorsabb fejlődésében is, amelyre pártunk és kormányunk különösen nagy súlyt fektet. A mezőgazdasági termelés fellendítésében a Csemadok előadásaival különösen a kö vetkező témákkal segített: 1. A tenyészállatok nevelésének alapelvei. 2. Hogyan biztosítjuk a gyors cséplést, aratást, tarlóhántást és másodvetést. 3. Az őszi munkák agrotechnikája. 4. A gyümölcsfák ültetése és gondozása. 5. Lentermelés. . 6. A gazdasági állatok téli takarmányozása 7. A szarvasmarha téli elvetélése. 8. Mezőgazdasági dolgozóink egészség- védelme. 9. Az 1955-ös mezőgazdasági termelés új módszerei.
