Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 2. szám - Egri Viktor: Egri csillagok
Ez a jobbágyimból tiszti rangra emelkedő népi hős ezeket a felejthetetlen szavakat mondja Tinódi Lantos Sebestyénnek arra a kérdésére, hogy mit véssen bele kardjába: — Nem, nekem nem kell vers, csak egy szó- Abban az egy szóban benn van minden vers és minden gondolat. Azt írja rá Sebők bátyám: — Hazámért! A XVI. század uto'só évtizedében ott Egerben szolgált Batessa Bálint, a magyar ság első nagy költője. Egyik versében ezt írja: „Eger vitézeknek ékes oskolája. Jó katonaságnak neve’ő dajkája.” Balassa jól átérezte a Bornemissza Ger gelyek, 's végvári vitézek példát mutató hazafiságát. Eger vára a törökök felett ara tott nagy győzelem után valóban a magyar ság ,.vitéz1 ö oskolája’’ lett. És a várvédő egri asszonyok, a martalócokra égő olajat és szurkot szóró egri hős nők megihletői lettek a 48-as forradalom honteányainak, akik felhívásukban kije’entették, hogy erőd dé alakítanak át minden házat és ebben a partizánháborúban az előrenyomuló csá szári sereggel szemben ők lesznek az új egri hős nők. Gárdonyi regényében felvillantja hősei mögött a hazaszeretetei tápláló hősi hagyo mányokat is. A vár védelmében hős,, halált halt öreg Cecey hazaszeretetét már Kinizsi seregében, majd Mátyás atett tanulta és Dózsánál fejezte be az iskolát, aki a „hő söknek hőse” volt. A Habsburg császár — mint bevezetőmben mondottam — egy katonáját sem küldi se gítségül, az egyház főpapja pedig álszenten az ima segítségét kínálja, — tejesen magára van hagyatva a nép, egyedül ők áldozzák étetüket és vérüket a hazáért. A századfor duló nyomasztó körű1 ményei közt alkotó' Gárdonyi éles társada’omkntikát ad ezzel, fiatalnak és öregnek egyaránt a szívébe vési, hogy a nemzet meg tudja védeni függet lenségét és szabadságát, ha önnön erejében bízva összefog. Gárdonyi regényének legfőbb erőssége ár nyalatos és rendkívül kifejező, egyszerű és ugyanakkor művészi nyelve. Tájleírásai fes tőién szépek, színesek és hangulatosak. Egy szerű mondatain az élet és igazság’ hite lessége érzik. És a hazafiságnak ez a regénye mentes minden érzelgősségtől, hazug ro mantikától és ál hazai iságtól. Egyedül a re gény Sztambulban lejátszódó, fejezeteibe ke vert túlontúl sok kalandosságot az író, ami rontja a mondanivaló hitelét. Az „Egri csillagok” új kiadása eseménye irodalmi életünknek és a könyvpiacnak. A mű megtanítja a magyar fiatalságot — a mi ifjúságiinkat is — hogy ma, amikor az amerikai imperialisták és csat'ósa.k békénket és szabadságunkat tovább fenyegetik, mi1 yen éizésekkel és' eszményekkel felvértezve és megerősödve kell velük harcba száUni- A hazaszeretetet lángoló hittel hirdető „Egri csiTagok” gyöngye a magyar ifjúsági iro dalomnak. Gárdonyi regényének új kiadását' Lőnncz Gyula illusztrálta és látta e1 címlappal. A bonyodaimas és rendkívül lebilincselő me- séjű, sokfelé szálazó, fordulatos cselekményű regény igen sok drámai jelenetben bővel kedik, amelyek önként kínálják a jobbnál jobb lehetőségeket és témákat az illusztrá tornak. Lőrincz Gyu’a nem ezt a könnyű utat választotta, képeiben nem támaszkodott a regény mozgalmas elemeire, tehát kül sőségeire, csupán a címlapon hozza igen finom vázlatos rajzban a Bolyka bástya megrohanását és a körben futó sza’agon érezteti a hősi harc dinamikáját. Magukban az illusztrációkban mélyebbre hatol, a re gény leglényegéhez jut el, a hazaíisághoz és ezzel a bensőségével új csapást nyit. Képeiben a regény főhőseit, a pozitív és ne gatív alakokat egyaránt hozza az o'vasó _elé, elsősorban a vitézek vitézét, Bornemissza Gergelyt, aztán a vár hős védőit, Dobó Ist ván- várkapitányt, az öreg Ceceyt, Balogh- nét, s- a közvitézek egyikét — tökéletes technikával és művészi erővel oly jellemeket formálva ezekben az alakokban, melyekről úgy érezzük, hogy nemcsak hiánytalanul fedik az író elképzelését, hanem sugárzó hősi jellemüket, mély hazaflságukat még érthetőbbé teszik. Az erélynek, férfias nemességnek különö sen megkapó rajza Török Bálint portréja, me’yben az illusztrátornak sikerült a török fogságban sínylődő magyarnak o! thatatlan honvágyát és bensőséges lelki világát tel jesen a regény 'szellemében érzékeltetnie. És milyen megkapóan gyengéd és kifejező Cecey Éva, Bornemissza Gergely szerelmé nek és feleségének fínomvonalú rajza. Az illusztrátor hiánytalanul fejezi ki a regény megkapó költőiségét, gyengéd líráját. És ellentétben a lélekkel teli, hősi ma gatartást sugárzó képektől, az illusztrátor nak egyetlen képben — Jumurdsák port réjában — sikerült a marta!óc ellenfél min den sunyiságát, mérhetetlen korlátoltságát, gazságát, és alá valóságát kifejeznie. EGRI VIKTOR.
