Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 2. szám - Egri Viktor: Egri csillagok
Egri csillagok Gárdonyi Géza regénye a hazafiságrői. Több, mint négy év századdal ezelőtt, 1552 nyarán a hódító török haderő újabb rohamot indít a magyarországi végvárak ellen. Ahmed nagyvezér elfoglalja Te mesvárt, Ali basa budai helytartó pedig Drégelyt fogja ostrom alá. Drégely vára, jobbágyeredetű ka pitánya, Szondy György vezetésével napokig el lenáll a százszoros túl erőnek és védői mind egy szálig elesnek. Sorra török kézre kerülnek a nógrádi és honti hegyek várai: Ipolyság. Gyarmat, Szécsény, Hollókő és Pu- ják; Ferdinánd király ha dait is szétveri a török. Szolnokot feladják gyáva zsoldosai és nyitva az út az egyesült két török sereg — Ahmed és Ali basák seregei előtt Eger felé. 1552. szeptemberében százötvenezer főnyi hadseregével ott. áll a félelmetes török had erő Eger bástyái előtt. A várnak alig 2000 ember a védője. És kik ezek a bátrak, akik ellenállni mernek a minden várat lerohanó, őrséget kardélre hányó, gyereket felkoncoló barbár hadnak? Nem a király és az egr. püspök katonái és zsoldosai, hanem a köznemesek és a dolgozó magyar nép_, Eger környékének parasztjai és mesteremberei. A király Bécs véde'mért* tartogatja dunán túli haderejét és ezért nem küld felmentő sereget, az egri püspök pedig Dobó István várkapitány sürgetésére azt üzeni, hogy misézni fog, imát mondat a szorongatott várbeliek megsegítésére. Eger vára ellenáll és védői az egy hónap nál hosszabb ideig tartó ostrom során a hősi tetteknek oly sorát hajtják végbe, amely csaknem példátlan a történelemben. Dobó várkapitány egyik legvitézebb tisztje, Bornemissza Gergely 90 gyalogossal és há rom hadnagytársával 25.000 tábortverő tö rököt rohamoz meg és hatalmas zsákmányt ejt. Ez az egri várvédelem dicső történeté nek első fejezete és a védelem utolsó nap jaiban ott állanak a forró vizet, olajat és forró szurkot hordó egri nó'k a. férfiak oldalán kard dal a kezükben — örök időkre dicső nevet sze rezve ezzel nevüknek/ A világraszóló győze lem háromszáznál több várvédő önfeláldozását kö vetelte. 1952. október kö zepén az ostromba bele fáradt, megvert martalóc török had megkezdi szé gyenteljes visszavonulását Buda és Be'grád felé. A Csehszlovákiai Ma gyar^ Könyvkiadó most új kiadósban adja dolgozóink kezébe Gárdonyi Géza „Egri csillagok’' című re gényét Eger várának hős védőiről. Gárdonyi ezzel a fél évszázaddal ezelőtt írott köny vével szinte túlnőtt önmagán. Az „Egri csillagok” valóban olyan irodalmi mű, amely megállta az idő teherpróbáját és ma talán élőbben és mélyebben hat, mint megjele nése idején, hogy utat talált azoknak a szívéhez, akiknek íródott: a magyar nép dolgozóinat törekvő munkás fiataljainak szívéhez. Gárdonyi örök emléket állít a hazájáért minden áldozatra kész végvári vitézi kö zösségnek. Hasztalanul vannak számbeli fölényben a török martalóc hadak, ezeket semmi eszmény nem fűti, csak a parancs, a kényszer ostora és a rablás vágya hajtja őket és velük szemben egy maroknyi csa pat áll a föld, az otthon lángoló szereteté- vel, igazi hazaszeretettel eltelve. Bornemissza Gergely, a regény főhőse, akinek alakját a legnagyobb művészi gond dal és bensőséges szeretettel hozza az ol vasó elé Gárdonyi, már gyermekkorában megtanu’ja gyűlölm a török rablóhadat. Megtanulja azt is, hogy legyőzésükhöz nem elegendő személyes bátorság és testi erő, — a haza tudást, tanultságOt is megkövetel védőjétől. A várvéde’em alatt Gergely, Dó zsa parasztserege egyik katonájának uno kája, bombákat, robbanószeréket gyárt, amelyekkel nemcsak pusztítja, hanem meg is fölemlíti az ostromlókat.
