Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 2. szám - Afrika álom és valóság. (ford. Szőke Lőrincz)
Kosárárús. ’ Szfiriksz. éjtszakai látogatókra és még to lakodóbbak, mint nap közben. Kihasználják a sötétséget és gyakran erőszakkal csikarják ki a díjazást, nem óhajtott kísére tükért. Az angol katonák, akik a háború alatt itt töltötték sza badságukat, magas borrava1 óik kal elkényeztették őket és most vezetésükért esztelen árakat kér nek. A hatóságok biztonsági okokból tiltják a piramisok éjt szakai megmászását. Egyiptom ban azonban a baksis varázs szóval a legszigorúbb tilalmak is megkerülhetők és az arab idegenvezetők áraikba búsásan beleszámítják a rendőrség „ré szesedését.” A holdtölte előtti utolsó estén becsomagoltuk filmezőgépünket, fényképezőgépeinket, néhány tábla csokoládét tettünk a köny- nyö hálózsákokba és fe’furakod - tünk a Gizeh irányába közle kedő túlzsúfolt villamosra. Sű rűsödő sötétség szállott Kairó utcáira és a part mentén fény- füzérek gyulladtak ki a félho mályban. A megáradt Nílirs sebes folyása zúgva hömpöíygött a II. Abbasz híd boltívei alatt és ezertonna számra sodorta magával a megtermékenyítő szudáni és felső-egyiptomi barna iszapot. Az Al-Ahrára téren vár a ti- zennégyes villamos, amely úgy szólván egészen a Cheopsz pi ramis lábához visz. Nyirkos, ragadós fülledtség nyomasztóan nehezedik az utcákra, amelyek a napközben magukba szítt for- róságot lehelik. E hőségben jól- menő ipar fejlődött ki. Az ut cai árusok ezre* és a szomjas egyiptomiak tízezrei mondják naponta: „Kuka-Kuláá, Kuka- Kuláá.. A végállomástól rövid aszfalt út emelkedik egy, a sivatagi homok közepén fekvő tágas sziMapadig, Évezredekkel ezelőtt az ó-egy-ptomi építészek ezt a megbízható alapzatot választot ták hallatlan méretű piramisaik számára. A piramisok sima burkolata már régen lekopott és a meztelen kőkockák élein fel lehet mászni egészen a csú csig.
