Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 2. szám - Bábi Tibor: Félelem és aggodalom nélkül
Ez a mondás leginkább a zootechnikusnak szólt Igen, tenyészteni kell. A szedett-vetett marhából kiválogatni a legerősebb egye- deket. Azok borját, fiát megtartani, nevelni, a rossztól meg lassan megszabadulni. Nagy munka ez, évekig tartó munka. Bittér Ist ván és a tehenesek gondja. Mikor már mindenben megállapodtak vol na, Horváth Péter akkor a vezetőséghez fordult. — Ne essünk megint olyan hibába, hogy a vezetőség határozatát semmibevesszük. Most itt mindnyájan egyetértünk, de meg esett már az is, hogy a taggyűlésen éppen a vezetőség tagjai piszkáltak egyeseket. Te szomszéd, nem jól van ez így, máskép kéne. A tehenesekkel meg kell ismertetni az új normát és meggyőzni őket, hogy elfogadják. Komoly dolog ez a norma-megállapítás. Ez annyit jelent, hogy a szövetkezet az állattenyésztésben a mennyiségi termelésről áttér a minőségi termelésre. Ezt a komoly lépést nem lehet megtenni a hozamszerinti jutalmazásra való áttérés nélkül. Tárgyal tak róla még másnap este is. A disznóete tők normáiról sem feledkeztek meg. Kockás Zsigmond pedig pontról-pontra kidolgozta az új normát a napnál is világosabban, hogy mindenki megértse. * Kedden este Páiffy Imre megetette a Bim bót, meg a Bogáncsot. A Bimbó saját te hene, a Bogáncs saját üszője. Dolga végez tével betért a konyhába, onnan a szobát«, a felesége éppen há1 óruhába öltöztette a kis Irénkét. A kislány S2épen elköszönt: — Jó éjtszakát mindenkinek. Aztán elaludt még az édesanyja karján. Mire ágyba ke rült, már nem tudott semmit a világról. Szépen egyenletesen lélekzett és mellette ott feküdt a nyolcéves Terézke. A kályhában kihúnyt a tűz. Páiffy Imre is ágyba ké szült, miért reggel 3 órakor már talpon kell lennie. Talán még álmában sem hagyta nyugodni az új norma. — Bemegyek holnap az irodára, sokat akar tőlünk az a norma — gondolta ma gában. És reggel valóban bement. Egyez kedett, addig-addig egyezkedett, míg elfo gadta minden változtatás nélkül. Mert ilye nek az emberek. Nehezen fogadják el, ama új és szokatlan. Még akkor is, ha olyan emberről van szó, mint Pállfy Imre, aki több mint ezer munkaegységet dolgozott le az év folyamán. Igaz, keményen dol gozott, sokat dolgozott, de most majd arra is gondja lesz, hogy jól dolgozzon. Nincs rá oka, hogy elégedetlen legyen. Annyi gabonája nem maradt egy jómódú paraszt nak sem, amennyit ő kapott. Az év vé gén még 10 ezer korona osztalék jár ne ki. A szövetkezet, 1« nem is fizetheti ki a munkaegység egész értékét — 24 ko ronát — kiszorítja 22-re. Mert a szövetkezet jól gazdagodott. Ez a szerencséje Pállfy Imrének, de nemcsak neki, hanem Farkas Györgynek, Csóka Zsigmondnak, Hegedűs Sándornak és a többieknek. * * * Ha megkérdeznéd Varjú Sándort, Csóka Zsigmondot, vagy bárki mást, mi a titka a csallóközaranyosi szövetkezet eredményei nek, mindegyik azt feleli: a munkafegye lem. A tagság már három évvel ezelőtt ha tározatot hozott, hogy aki csúcsmunkák idején egy napot igazolatlan elmarad, annak tíznapi természetbeni járandósága odavesz* szén. Ez bizony okos határozat, kemény határozat, de mindeddig nem volt rá példa, se ok, hogy élni kellett volna vele. Nem maradtak le az állattenyésztők, de a meze; csoport tagjai sem. Dologidőben mái haj nali öt órakor künn voltak a mezőn és Csóka Zsigmond, úgy mondják, egyike a legfe- gyelmezettebbnek és legszorgalmasabbnak. Valamikor dohánykertész volt, más cse lédje. Vagy tíz évnek előtte megházasodott. Az özvegy trafikosnét vette él. Annak meg volt vagy 12 hold földeeskéje. Azt vette a fejébe, hogy kertészkedni fog. Neki is fogott két holdon, a többit meg bevetette gabo nával. A két holdon hagymát, majoránnát, zöldségét termelt. Annyit ért az a darab ka kert, mint más ember kezében 15 hold föld, mert ügyes ember volt Csóka Zsig mond. De mégis dolgozott keményen, nem csak ő, hanem a felesége is. ötvenegyben azért úgy okoskodott aztán, hogy a közös munka, mégis csak könnyebb munka és be lépett a .szövetkezetbe.
