Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 2. szám - Arató Endre: Csehszlovák-magyar munkásmozgalmi kapcsolatok 1867-1890
A kongresszust 1874, április 5-re Bádenbe hívták össze. Miután a rendőrség a kon gresszust betiltotta, a delegátusok magyar területre, Lajtaszentmiklósra (Neudörfl) mentek, ahol a kongresszust egy liatárszéli korcsmában illegálisan tartották meg. A kongresszuson 74 delegátus — közöttük magyarok, szlovákok és csehek is — vettek részt. A delegátusok 25.000 munkást képvi seltek. Cseh- és Morvaország 22 városából, Magyarországnak pedig 3 városából, Pestről, Pozsonyból és Magyaróvárról. Az elfogadott programm osztályharcos munkáskövetelések mellett egy sor demokratikus követelést, mint általános, egyenlő választójog, teljes sajtó és gyülekezési szabadság, az állam és egyház szétválasztása, az iskolák államosí tása, ingyenes és kötelező oktatás stb. fo gadott el- Figyelemreméltó volt a kongresz- szus határozata a nemzeti kérdésben. Az osztrák szociáldemokrata párt — így szól a határozat — „nemzeti vonatkozásban a népek önrendelkezési, jógát alaptételként állítja fel, nem, lát azonban elvtársainak nemzeti szétágazásában semmiféle akadályt, az anyagi felszabadulásra irányuló közös törekvések útjában, ellenkezőleg, egy o'yan testvéri együttműködésben látja a siker egyetlen zálogát, amely nemzetiségi különb ség nélkül egyformán jogosít és egyformán kötelez_ minden munkást”. A nemzeti kér désnek ez a felvetése helyesen kapcsolja össze a nemzeti önrendelkezésnek és a kü lönböző nemzetiségű munkások összefogá sának szorosan egybefonódó célkitűzéseit. A kongresszus idején — írja Marx Sorge- hoz írt levelében, aláhúzva a különböző nemzetiségű munkások összefogásának je lentőségét, a következőket: „Ausztriában a népek a legnehezebb körülmények között dolgoznak, a legnagyobb óvatosságra van szükség. Ennek ellenére nagyot fejlődtek. A szláv munkásokat Prágában és másutt a német munkásokkal való közös tevékeny ségre bírták.” A kongresszus je’entősége az egységes párt megalakítása mellett ebben az összefogásban volt. A magyarországi munkásmozgalom szem pontjából különös súlyt adott a kongresz- szusnak az a tény, hogy egy évvel a ma gyarországi pártalakítási kísér’et után ma gyarországi delegátusok résztvettek az osz trák szociáldemokrata párt alapító kongresz- szusán- Nem utolsó sorban ez magyarázza a magyar kormánynak az osztrákkal való készséges együttműködését a lajtaszentmik- lósi kongresszus megtartása után megindult vizsgálatban. Sorozatos kihallgatások tör ténnek a kongresszussal kapcsolatban. Több ször kihallgatják azokat a pincéreket, akik abban a korcsmában do5 goztak, ahol a kon gresszus tanácskozása folyt. Miután többet nem sikerűit megtudm, mint amit a kon gresszusról a Gleichheit is közölt, a belügy minisztérium fokozottabb éberségre szólítja fel Sopron megyét, mert „a már határszéli fekvésénél fogva is fontos, de különben is sok idegentől látogatott Lajtaszentmj(kLős községben a felügyelet oly hiányosan gya- koroltatik, miszerint ott nagyobbszámú ide genek egész éjen át tanácskozhatnak anélkül, hogy akár a helybeli elöljáróság nak, akár az illetékes megyei hatóságnak ily esemény tudomására jutna”. Kettőzött fi gyelemmel kíséri a nyugati megyék mun kásmozgalmait a belügyminisztérium, miután tudomására jutott, hogy a „Lajíaszentmik- lóso-n tartott értekezlet, óta a munkások közt feltűnő politikai tevékenység észlel hető.” A kongresszus lendületet adott az auszt riai munkávsmözgalomnak. Ezt tükrözik a cseh mun'káslapbk cikkei a kongresszus munkájáról. A Dělnické Listy, miután is merteti a kongresszus programmját, felhívja a cseh munkásokat, tanulmányozzák azt. .....Vizsgáljátok a programmot (akár) a nemzeti szempontból. Ha ezt teszitek látjátok, hogy mindazok a vádak, ame lyeket a szociáldemokráciával szemben hangoztattak, hogy nem ismem a nem zet jogát, hamisnak bizonyultak. Ebből az elfogadott programmból a legjobban megismerhetitek, hogy a szociáldemokrata párt is azt hangoztatja, hogy minden nem zet önmaga irányítsa magát, önmaga hatá rozzon sorsa felett. Tartsunk ki szilárdan — folytatja tovább a cikk — e programm alapvető határozatai mellett, amelyeket maga a munkásság hozott, keressünk á'landóan új harcosokat ügyünk számára... Azokat az embereket pedig..akik a munkásságot a viszály magvának elhintésével meg akar ják osztani teljes elszántsággal ártalmat lanná kell tenni. Ennek meg kell tömi a jövőben munkásságunk egészséges és fejlett öntudatán.” Az Arbeiter Wochen-Chronik is foglalkozik a kongresszussal, teljes egé szében közL a Gleichheit c. osztrák szociál demokrata lap nyomán a határozatokat. A lajtaszentmiklósi kongresszusnak tehát, amelynek munkájában magyar és cseh de legátusok is resztvettek, nagy jelentősége volt a csehországi munkásmozgalomra és hatása a magyarországi munkásmozgalomra is kiterjedt. Az osztrák szociáldemokrata párt egy év vel később, 1875. május 16-ra kongresszust hívott egybe- A kongresszus helyét Mar- cheggel szemben, magyar területen, egy egyedülálló vendéglőben jelölték ki. Ez al kalommal azonban a magyar hatóságoknak az osztrák belügyminisztériummal együtt működve Sikerült a tanácskozást megaka-
