Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 12. szám - K. Kibic: Javítják a bratislavai várat
Amióta megkezdték a bratislavai vár javítását, a közvélemény nagy érdeklő déssel követi az ezzel kapcsolatos mun kákat. Ennek következtében számos ta lálgatás, nézet, tanácsadás, állítás és kér dés vetődött fel. Az egészből a legfonto sabb az, hogy a várral valamit csinál nak És nem véletlen, hogy ez éppen a mi korunkban történik, mint ahogyan nem volt véletlen az sem, hogy a kapi talizmus idején a bratislavai vár, amely talán Szlovákia legjelentősebb kulturá lis és történelmi emléke, a pusztulás nak volt kitéve. Vegyük figyelembe a főkérdéseket, hogy miért javítják a várat és milyen módon? Elsősorban miért? Ehhez társadalmi, kulturális, történelmi, képzőművészeti, kutató és célszerűségi okok vezetnek minket. Hogy jobban alátámaszthassuk a társadalmi okokat, példát hozunk fel. Prágában most adták át a nyilvánosság nak a megújított Betlehemi-kápolnát. Igaz, hogy a legszebb épület ez, amellyel Prága az utóbbi ötven év alatt gazdago dott, de ha a képzőművészeti szempon tot tartanánk szem előtt, akkor például a Károly-téren levő gótikus kápolnát kellett volna restaurálni De nem így történt. A Betlehem-kápolnát újították meg, mivel ennek a történelmében nagy, közvetlenül döntő jelentősége volt. Nem csak azért, hogy korában a haladó gon dolkodású emberek találkozóhelyévé vált, hanem azért, mert ezen a helyen szab tak irányt a történelemnek a következő évszázadokra. Hasonló okok vezettek a bratislavai vár megmentéséhez is, amely nemcsak a feudális urak székhelye, ha nem az a hely is, ahol a magyar és szlo vák nemzet és számos szomszédos or szág nemzeteinek sorsáról döntöt tek. Bár feudális urak székeltek itt, de a magyar és a szlovák nép építette és hazájának tulajdonát képezte és képezi ma is, kultúráját tükrözi vissza. Ezzel függ össze a kulturális történelmi szem pont. Kevés olyan várat találhatnánk, amelynek történelme olyan gazdag, mint a bratislavai váré. Hiszen történelme a rómaiak korában kezdődik, amikor a Duna ausztriai partján fekvő Camuntum cívilváros védőbástyáinak egyike volt. Fekvése tette alkalmassá erre a célra és hivatását betöltötte a történelem egész folyamán. Ellenőrizte a Duna jobbpart ján levő és a morva-oderamenti utakat, amelyeken borostyánkövet szállítottak á Balti-tenger partjáról a déleurópai álla mokba. Az első adatok 907-ből származ nak, amikor a vár a nagy morva biro dalom erődje volt. Kapcsolatban van a kvádok, gótok, húnok és avarok erődjei vel. A történelmi dátumok szaporod nak. Van itt egy nagyon jelentős és szépkivitelű, román stílusban épült temp lom. A vár túlélte a tatárbetörést. 1245- ben felépült a vár tornya. 1261—1271-ben a vár ura, II. Premysl Ottokár, később Luxemburg Zsigmond teljesen átépítette, úgyhogy a legnagyobb és legerősebb vá rak egyike lett. A XVL században a vár jelentősége megnő, mégpedig 1526 után. A mohácsi vereség után Budavára tö rök kézre kerül és a koronázási éksze reket a bratislavai várba szállítják. A várat újból átépítik, de a nagyobb je lentőségű átépítés csak a Pálffyak ide jében (1635—1646) valósul meg. 1674-ben felépül a Lipót-kapu. 1712-ben a Bécsi kapu. 1766-ban Tescheni Albert főherceg, országos helytartó, Mária Terézia lányá nak, Mária Krisztinának férje költözik a várba és alapjaiban átépítteti, mi mellett a főcél az volt, hogy a várból erődít ményt, mutatós, kényelmes és fényűző várkastélyt létesítsenek. Ha minden egyes adatot fel akarnánk sorolni, na gyon sok időbe kerülne. De most nem ez a feladatunk. Az a fontos, hogy ha megismerjük a vár történetét, akkor kö zelebb kerül valamennyiünkhöz és ér deklődést kelt a dolgozókban. Ugyanilyen fontosak a képzőművészeti okok is. Akár közelről, akár távolról nézzük a várat, mindkét esetben feltét lenül szükséges restaurálása. Mi Bra- tislava jellegzetessége? A vár, a Duna, és a Dóm, de mégegyszer és legfőképpen a vár. A bratislavai vár államunknak törté nelmi emlékekre fordított gondoskodá sáról fog beszélni egykor, úgy, ahogyan erről beszél ma az újjáépített Norvogod, Kiev stb. a Szovjetunióban, az újraépí tett Varsó Lengyelországban vagy a bu dapesti vár Magyarországon. K. KIBIC. FÁKLYA, a Csemaöok kultúrpolitikai folyóirata. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztőt BÁTKY LÁSZLÓ. — Megjelenik havonként. Kiadja a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúr- egyesülete. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Oklóbrové uám 12. Telefon: 220-59. Nyomta a Pravda nyomda, Bratislava. Előfizetés egy évre S4.— Kés, félévre 12.— Kés. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. D-55305
