Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 2. szám - Arató Endre: Csehszlovák-magyar munkásmozgalmi kapcsolatok 1867-1890
Belgiumban, Angolországban és Olaszor szágban cseh emigránsokkal is kapcsolatban volt. Egy másik jelentés Frankéi Brüssze li útjáról ad hírt, majd megjegyzi, hogy Frankéi utitársával együtt valószínűleg Prágába és Bécsbe készül az ottani munkás körzetekbe agitálni. E jelentés is úgy em legeti Frankéit, mint „a cseh menekültek barátját”. Bár Frankéi — tudomásunk szerint — nem volt Prágában, e jelentés mégis azt mutatja, hogy Frankéi cseh országi kapcsolatait az osztrák hatóságok figyelemmel kísérték és arra törekedtek, hogy megakadályozzák az Intemacionálé- nak a csehországi munkásmozgalomra gya korolt hatását Cseh, szlovák és magyar munkások kö zött közvetlen kapcsolat valósu’t meg az Összmonarchiai szakegyleti szövetségekben. A nyomdászok megalakították Ausztria-Ma gyarország nyomdászainak szövetségét 1868- tól évenként rendszeresen kongresszust tartottak a Monarchia különféle nagy vá rosaiban, Bécsben, Pesten, Prágában, Brünnben. ahol mindannyiszor képviselve voltak a magyar, a szlovák és a cseh nyom dászok is. Ezeken a kongresszusokon nagy részt szakegyleti kérdéseket beszéltek meg, a töke elleni közös gazdasági harc került elsősorban napirendre. Az együttműködés azonban nem merült ki a kongresszusok évenkénti megtartásában. Az ausztria- magyarországi, közöttük a cseh, a szlovák és a magyar nyomdászok rendszeres leve lezést folytattak egymással, kölcsönösen tájékoztatták egymást kisebb-nagyobb meg mozdulásaikról, sztrájkjaikról, k Typog- raplua című magyarországi nyomdászlapban rendszeresen jelennek meg eredeti brünni és prágai levelek a csehországi mozgalom ról, A különböző nemzetiségű nyomdászok kö’csönösen támogatják egymást sztrájkjaik idején. Az 1869 júliusi prágai bérmozga lom alkalmából a Typographia közli a cseh nyomdászok felhívását, amelyben kérik Ausztria-Magyarország többi nyomdászainak segítségét, Emellett a lap rendszeresen .rmerteti hol vannak sztrájkok, azzal a felhívással, hogy a nyomdászok tartózkod janak az odautazástól. A Monarchia nyom dászainak kapcsolatát még szorosabbra vonta az a tény, hogy körükben megtalálhat juk az Intemaeionálé tagjait. Egy rendőri jelentés szerint a bécsi, pesti, budai, prá gai nyomdászok» fizették az Intemaeionálé tagsági díját. Az ausztriai és a magyarországi nyom dászoknak ezt az összefogását az V. kong resszuson felbomlás fenyegette. A bécsi nyomdászok küldötte egy külön lajtán- inneni és laj tán-túli szövetség felállítását javasolta. A nyomdászok legjobbjai, kö zöttük Ján Bavorský, prágai küldött, a Typographická Beseda cseh nyomdászegy let elnöke, az; I. Intemaeionálé csehországi megbízottja továbbra is az egységes szö vetség mellett száll síkra. Visszautasítja a nemzetiségi cívódás tényét, amit javaslata mellett hozott fel a bécsi küldött. Bavorský felszólalásában, bár bizonyos korlátokkal r de nagyjában egészében helyesen mutat rá arra, hogy a hazafiság és nemzetközi ség nem állanak egymással ellentétben. - „Ami engem illet — mondotta — nem átal lom magamat tősgyökeres csehnek nyil vánítani, azonban megjegyzem, hogy a prá gai műtársak, noha cseheknek nyilvánítják magukat, nemzetiségi cívódásokra okot nem szolgáltattak soha ... Mint szaktársak, nem zetiségi különbséget nem ismerünk, mint csehországi munkások vannak külön érde keink, melyeket óvni akarunk mindenkor, mert hazánknak hű fiai vagyunk. Ezen ér dekeink azonban legkevésbbé sem tartóz tatnak bennünket attól, hogy teljes erőnk ből osztályérdekeinkért működjünk .. A többség, közöttük a cseh és magyar küldöttek elvetették a bécsi indítványt és így továbbra *s fennmaradt az egységes összmonarchiai nyomdász-szervezet. E szervezett összefogás meiiett egy-egy jelentősebb cseh és morvaországi sztrájk nagy rokonszenvet és mély hatást keltett a mag yarországi munkásmozgalomban. Az 1870 márciusi csehországi svárovi sztrájk ról, amelyet az osztrák kormány katonaság igénybevételével nyomott el, az Általános Munkás Újság rendszeresen hírt ad a ma gyarországi munkásoknak, A lap nemcsak rokonszenwel áll a cseh munkásosztály mel lé, hanem a svárovi sztrájk tanulságaiból a magyar munkások számára következte téseket is von le. A lap leleplezi, mit je lent a valóságban az állam „égig magasz talt sem’eges magatartása”. A cikk elmond ja, hogyha a munkások szervezkednek és helyzetük megjavítására törekednek „akkor a tőkehatalom kényuralma rögtön és nyíl tan lép fel, — a munkásokat minden er kölcsi és polgári rend felforgatóinak s el lenségeinek bélyegzik s olyanoknak, akiket leverni szent kötelesség gyanánt tűnik föl”... „Hagyjunk fel egyszer — foly tatja tovább a cikk — minden önámítással és ontetszelgéssel, nézzünk bátran, esüg- gedetlenül a jövő szemébe, hiszen a bátra ké a világ”. A svárovi sztrájk magyarországi hatását érthetővé teszi, hogy ugyanebben az idő ben sztrájkolnak a pesti Első Magyar Gép gyár munkásai is. Közös harci feladatok állottak mindkét munkásmozgalom előtt. Részben a svárovi sztrájk magyarországi hatásával magyarázhatjuk, hogy a pesti
