Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 12. szám - Jaroslav Opavský: Prágai színházi esték
Fő bőse Ríva Mendelson, egy kisvállal kozó felesége. Fia, akinek a koreai front ra kell mennie, otthonától távol sebesül tén fekszik egy tábori kórházban. Tanúi vagyurik a Riva lelkében viharzó drá mának. Ez az alázatos, elnyomott asz- szony, aki odaadón szolgálja férjét, hős sé válik. Anyai érzései nemcsak a was hingtoni kormány politikájával kerülnek ellentétbe, hanem férjének vállalkozói érdekeivel is. Más, hasonló sorsban szen vedő asszonytársaival együtt igyekszik, a kormányt rákényszeríteni a koreai fegyverszünet megkötésére. Riva maga san férje főié emelkedik és végül el hagyja. Vájjon Benny Mendelson követ ni fogja-e az anyját? Erre a színdarab nem ad egyenes feleletet. Hiszen az ame rikai nép harca még nem dőlt el. E si került, emberileg egyszerű és megkapó színmű címszerepét Olga Scheinpíiugo- vá érdemes művésznő nagy megrázó erő vel és belső tűzzel alakítja. Az új színiévadban a Nemzeti Színház színjátszó együttese előadta Karel ča pek „Zsivány című színdarabját. Ez az eredeti költői komédia harminc évvel ezelőtt íródott és az ifjúság bátor küz dő szelleméről szól. Az opera nagyter jedelmű s majdnem teljes Smetana-mű- soírát kibővítette az „ördögfar című művel. A Csehszlovák Hadsereg Központi Színházának műsorán már több évadon át szerepel az „Érdemrenddel kitüntetet tek** című színjátéka, amely az utóbbi idők legjobb darabja. íróját, Milos Steh- líket államdíjjal tüntették ki érte. A da rab hosszú színpadi életét nemcsak a gondos rendezésnek köszönheti, hanem elsősorban a szerző bátorságának és éles tekintetének, amellyel a ma emberének égető problémáit boncolgatja. Ebben a szikrázó humorral teli színdarabjában napjaink hőseit olyanoknak ábrázolja, amilyenek a valóságban. Érzékelteti küzdelmüket az új problémákkal és a múlt csökevényei éllen, s pompásan vi lágítja meg, hogyan válnak éppen e küz delemben naggyá. E színházban egy másik figyelemre méltó színdarabot is játszanak, és pedig Nazim Hikmet „Legenda a szerelemről” című művét, amelyben a nagy török költő az ősrégi keleti motívumra épülő meséjében lángoló szavakkal szól a mai emberhez. Számtalan helyzetben és for mában szerepel itt a szeretet Minde- nekfelett azonban szárnyalóan a nép iránti szeretet. Ebbe torkollik a fiatal hős minden némes érzése, gondolata és akarata, a szépséges Sirín iránti szerel me is. Ez a befejezés dübörgő felhívás ként harsog az elnyomottak felszabadí tása érdekében. Nagy alkotás, egyike az utóbbi idők legkiválóbb világirodalmi műveinek. Ján Skoda nemzeti művész rendezése a színház egyik legnagyobb dikera. Antónia Hegerliková államdí jas, Jiřina švorc óvá és mások alakítá sai, valamint Václav Dobiášnak, a nem zetközi békedíjjal kitüntetett államdí- jas zeneszerzőnek pompás zenéje nagy ban hozzájárul az előadás sikeréhez. A figyelemreméltó darabok közé tar tozik továbbá stehlik drámája, amely Makarenko „Zászlók a bástyán*' című ismert regényét jeleníti meg a színpa don. Az új évadban a színház előadta Moliere komédiáját, a „Tudós nők** et és Ibsen „Nóra” című klasszikus szín művét, amelynek címszerepében. A. He gerliková kiváló alakítást nyújt. Nagy érdeklődés előzi meg Jiři Pro cházka „Hegyi tüzek” című új darab jának bemutatóját, A darab tárgyát a Szlovák Nemzeti Felkelés történetéből meríti. A Hadsereg Művész Színházban a legnagyobb közönségsikert Hašek híres „Švejk”-jének dramatizált változata aratja. Hašeknek ezt a művét E. F. Bu rián nemzeti művész dramatizálta, s a is rendezte. Az előadás sok új dologgal lep meg. Elsősorban magiának Švejk alakjának felfogásával. Már nem az a nehézkes, korlátolt emberke, ahogy ed dig a legtöbbször játszották, hanem für- geeszű, egészségesen gondolkozó és öt letes ember, a nép gyermeke, akit az osztrák-magyar militarizmussal folytatott egyenlőtlen párviadalában megfontolt szándék vezet. Azok a jelenetek, ame lyekben Hašek maró szatírájával a mí li tarizmust és az imperializmust támad ja, ma is időszerűen hangzanak. Sajnos, a dramatizált mű egészbenvéve nem egyforma értékes és különösen a máso dik része jelentékenyen gyengébb. A címszerepben tehetséges alakítást nyújt František Holar. A München előtti cseh szlovák hadseregben Hašek „Švejk”- je egyike volt a legkevésbé kívánatos és leginkább üldözött könyveknek. A had- . sereg akkori parancsnokai érthetően fél tek tőle. Ma a „Švejk” éppen a népi de mokratikus hadseregünk színpadán kerül bemutatásra. Néphadseregünk fegyveré vé vált Nem eléggé ékesszóió tény ez? A régebbi rendezések közül állandóan játsszák Čapek háborúellenes, bátor mű vét, az „Anyát”, Otylia Beníšková nem zeti művésznővel a címszerepben. Mű soron van továbbá Pogogyin „Puskás
