Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 12. szám - Jaroslav Opavský: Prágai színházi esték
személyében, aki az elmúlt idényben Bratislavában rendkívüli sikerrel taní totta be Glier „Vörös mák" című balett jét. A prágai közönség feszült érdeklő déssel várta első rendezését — Aszafjev- nek Puskin szövegkönyve alapján ké szült „Bahcsiszeráji szökőkút'* című ba lettje bemutatóját, amire november ele jén került sor. — Lázas alkotási tevé kenység uralkodik a Csehszlovák Had sereg Központi Színházában is. (így ne vezték el nemrégiben az eddigi vinohra- dí „Csehszlovák Hadsereg Színházat'*.) Ebben a színházban kezdte meg műkö dését A. D. Popov, a Szovjetunió nem zeti művésze, a Szovjet Hadsereg moszk vai Központi Színházának művészeti ve zetője, V. Bill_Belocerkovszkij „Ferge- teg'*- című klasszikus szovjet forradalmi színdarabjának rendezésével. Nagy feladat előtt áll a Nemzeti Szín ház operája. Máris nagyban készülődik a szovjetunióbeli tavaszi útjára. Erre össz pontosítja legjobb erőit és a vendégsze replésre újonnan betanulja az „Eladott menyasszony*', a „Sellő’’, „Sárka”, „Je- nufa” és „Dalibor” című operákat. Az operaegyüttes fellépése a legfejlettebb színházi kultúrával rendelkező országban bizonyára rendkívül termékeny hatás sal lesz a prágai Nemzeti Színház alko tó munkájára. Nagy kultúrpolitikai esemény volt a prágai és a bratislavai Nemzeti Szín házak cserevendégszereplése, amely no vember elején valósult meg. Dolgoztak ugyan már cseh rendezők szlovák szín padokon és szlovák rendezők a cseh színpadokon és ismételten sor került; egész együttesek kölcsönös vendégsze replésére is. Ezt a termékeny művészi együttműködést azonban rendszeresen és céltudatosan kell kiépíteni és elmélyí teni. A két irányadó Nemzeti Színház jelenlegi kölcsönös vendégszereplése ed dig a legnagyobb ilyenfajta vállalkozás. A bratislavai színtársulat Prágában Pa- lárik „Kaland az ara tóünnepély en" című klasszikus szlovák vígjátékát adta elő, továbbá Iván Bukovöan „Darabos embe rek" című új szlovák színdarabját és végül Csehov „Ványa bácsi” című mű vét, amelyet a nagy orosz klasszikus ha lálának 50. évfordulója alkalmából ta nult be. A prágai Nemzeti Színház szín játszói ugyanekkor Bratislavában ven dégszerepeitek és Tyl „Az önfejű asz- szony'*, Stroupeznicky „Hetvenkedők” és Gorkij „Ellenségek” című műveit adták elő. Járjuk most végig a prágai színháza kat és tekintsünk be legalább egy pilla natra színpadjaikra a legérdekesebb elő adások folyamán. Aztán elmegyünk a dramaturgokhoz is, hogy megtudjuk, milyen figyelemreméltó művek szere pelnek műsorukon a következő hóna pokban. Kezdjük a Nemzeti Színházzal és két további színpadával, a Tyl Színházzal és a Smetana Színházzal. A Nemzeti Színház drámai együttese nem választhatott volna jobban, mikor bratislavai vendégszereplésére az „Ön fejű asszony", a „Hetvenkedők” és az „Ellenségek” című színdarabokat tűzte ki. Kétségtelenül ezek a legtökéletesebb előadások, amelyek ma műsorán szere pelnek. „Az önfejű asszony” előadásának ki váló színvonaláról nemcsak az a tény tanúskodik, hogy rendezőit államdíjjal tüntették ki, hanem elsősorban az, hogy a közönség szüntelen érdeklődése miatt már több mint két éve szerepel a szín ház műsorán. Tyl híres mesedarabjai közül politikailag ez a legharciasabb. Az 1848_as forradalmi év viharos napjaiban, s annak demokratikus eszményeiből szü letett. Két fiatal ember minden akadályt legyőző szerelméről szóló lebilincselő mesejátékában Tyl eredeti művészi mód szerrel ábrázolta az 1848-as év cseh népi életét, jellegét, gondolatait és vágyait. A darab nagy erővel szólalt meg Jaroslav Prűcha nemzeti művész rendezésében, aki más színházak számára is példát adott, hogyan kell Tyl eszmei mélységű, színszerű és lenyűgöző hatású eszmei hagyatékát felfogni. A Zdenek Stepánek nemzeti művész betanításában előadásra kerülő „Hetven- kedők" is erősen kiemelkedik a Nemzeti Színház többi előadásaiból. A cseh szín házak sokáig bizalmatlanul tekintettek Stroupeznickynek erre a századvégi cseh falu életét ábrázoló drámai képére. Mit mondhat a máról ez a játék, amelynek főalakjai két furfangos nagyparaszt? — kérdezték. És mégis, a „Hetvenkedők" győzelmeket arat a ma színpadán is és joggal soroljuk a cseh realisztikus drá maírás úttörő művei közé. A lendületes, tartalmas, humoros és érdekfeszítő ko médiának ugyanis nem Dubsky és Bu- sek gazdag parasztok a fő hősei, hanem az egyszerű falusi emberek, Bláha, a ki szolgált katona, vagy Hábrsperk, a var ga, akik kifognak a parasztokon, s nagy leleményességről, és becsületérzésről tesznek tanúságot. Rég láttuk a Nem
