Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 12. szám - Tóth Tibor: Pünkösdi királyság
bán tobzódó Körmösékkel, az emberek — erejük és egységük tudatában — szótlanul és szinte meglepetten nézik a reakció sok gyűlölködő őrjöngését és meg se mozdítják kezüket, hogy belé jük fojtsák a szót És mindvégig érezzük, hogy a falu ban egyre jobban meggyökereznek a haladás, az igazabb társadalom eszméi. Ezeket az eszméket képviselik Koszt ka, Csulka, Bemáthné, Ilus és Marika — emberi erővel, közvetlenül és őszintén. Mellettük még fakóbbnak, még semmit mondóbbaknak találjuk a nemzeti bi zottság elnökének figuráját. Külön kell szólni a komédia ízes, né pi szólamokban, fordulatokban gazdag, szép magyar nyelvéről. Egri virtuóz készséggel használja a nyelvi eszközö ket, de ez nála sohasem öncélú játsza dozás, hanem egyik módja annak, hogy jellemezz« alakjait, a csattanók, a szó játékok szervesen beletartoznak a da rab felépítésébe, továbbvitelébe. A Magyar Területi Színház kitűnő előadásban vitte színre Egri Viktor művét Ebben nem kis része van Mar tin Gregornak, a vendég-rendezőnek is, aki mindvégig igyekezett biztosítani a darab lendületes, eleven ütemét Szak- avatoftt vezetésével az együttes becsüle tes, értékes munkát végzett és ismét bebizonyította, hogy igen tehetséges, rátermett színészekből áll Az előadás egyik legkiválóbb alakí tását H. Buday Mária nyújtotta Ber- náthné szerepében. Emberi, hiteles volt minden szava, minden mozdulata. Nem maradt el mögötte Lelkes Magda, Kör mömének, a kulákasszonynak a meg személyesítője, aki kihasználta a sze rep adta lehetőségeket, anélkül azon ban, hogy eltúlozta volna őket. De el ismerést és dicséretet érdemel a többi színésznő is, a csintalan, csupa-tűz Lő- rincz Margit (Marika), az egyre fej lődő Ferenczy Anna (Ilus), Bottka Zsuzsa, aki okosan és meleg asszouyi- sággal vitte színpadra Süvegesné alak ját és Udvardi Anna Virágné néhány- szavas szerepében. A férfi szereplők alakításának szín vonala sokkal egyenetlenebb. Király Dezső gondos, elmélyült színészi mun kával tette hitelessé Körmös alakját, elsősorban a szerep komikus oldalát hangsúlyozta ki. Egy árnyalattal hal ványabb volt partnere, Ligeti László (Hattala jegyző), hiányzott belőle a pusztításra elszánt reakciós értelmiségi agyafúrtsága. A Ligeti megformálta alak inkább amolyan kedélyes, tutyi- mutyi ivócimbora volt, aki csak akkor szedi össze magát, ha a zsebéről, a hasz náról van szó. Emlékezetes alakítás marad Siposs Jenő Fűrész harangozó ja, amely a kitűnő jellemszínész egyik leg jobb szerepe. Konrád József Gergely szerepében csak részben elégített ki. Hiányzott ala kításából éppen az, ami a legfontosabb: a furfangos, vidám népi hős, a mai „Ludas Matyi”, aki éppen a maga el lenállhatatlan, fiatalos lendületével vi szi előre a komédiát Igaz, Konrád mentségére szolgáljon, hogy ezt a sze repet — amint azt már föntebb meg jegyeztem — az író sem rajzolta meg teljesen, igen sokat bízott a színész al kotókészségére. Konrád József játékából hiányzott az állandó kapcsolat a közön séggel, annak megértése, hogy ő csak színleg fúj egy követ a reakcióval, cél ja tulajdonképpen az, hogy leleplezze, kiugrassza őket. Ki kell még emelni Gyurkovics Mi hály (Varjú Ábris) és Fekete Gyula (Csulka) alakítását Sajnos, azonban nem lehetünk elégedettek Fazekas Imre nemzeti bizottsági elnökével. Idegenül mozgott a színpadon, alakítása élettelen, vértelen volt, csak éppen elmondta, de nem játszotta meg a szerepét Talán ez volt az egyik oka annak is, hogy a nemzeti bizottsági elnök alakja olyan papirosízűen, fakón hatott. A „Pünkösdi királyság” bemutatója fontos állomás színházunk és irodal munk fejlődésében egyaránt. Bátran állíthatjuk, hogy eddig ez volt a Ma gyar Területi Színház legszínvonalasabb' előadása. De ugyanakkor egyes szere pek kielégítetlen megoldása azt mutat ja, hogy még vannak gyönge pontok az együttesben és meggyőződésünk, hogy a társulat vezetősége mindent megtesz, hegy lelkiismeretes munkával kiküszö bölje ezeket a hiányokat Bizonyos mértékben ezzel kapcsolatos a színész utánpótlás kérdése is, amelyre foko zott gondot kell fordítani. Irodalmi fejlődésiünk Szempontjából nem kevésbbé fontos ez a bemutató. Hisz országos viszonylatban az első mai tárgyú, egész estét betöltő komédiáról van szó, amely a mai élet kérdéseivel foglalkozik, merész és bíráló hangon. Egri Viktor úttörő munkát végzett és bár tagadhatatlan, hogy a „Pünkösdi királyság” nem mentes a hibáktól, még is egészében sikerült alkotás, fontos fegyverténye annak a harcnak, amelyet az igaz szó, a bírálat, és a szatíra fegy verével vívunk az emberségesebb társa dalomért, az emberibb életért TÓTH TIBOR
