Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 2. szám - Lőrincz Gyula: A magyar burzsoanacionalizmus némely jelenségéhez Csehszlovákiában
rosokban küzdeni kell a szlovák burzsoa- nacionalizmus megnyilvánulásai ellen is-” Beszéde további részében Bacílek elvtárs utal arra, „hogy Csehszlovákia egész dol gozó népének — cseheknek, szlovákoknak, magyaroknak és ukránoknak zászlaja a cseh szlovák fehér-kék-piros zászló és a proletárharc zászlaja, a nagy szocialista állam zászlaja — a vörös zászló.” Ez szoros összefüggésben van az előző kérdéssel, az tirredentizmup még itt-ott kísértő hagyatékaival. Dél-Szlovákia magyar lakosai között nemegyszer találkozunk olyan téves nézetekkel, hogy a nemzetiségi hova- tartozandóságot, a magyar nemzetiséget a piros-fehér-zöld zászlóval igyekeznek kihang súlyozni. Az állami felségjel, a zászló szí ne, nem a nemzetiségi hovatartózaadőságot szimbolizálja, lenem az államot. A pinos- fehér-zöJd szín a Magyar Népköztársaság felségjele, szimbóluma. A Magyar Népköz- társasághoz, melynek zászlaja a piros-fehér- zöld, a mi hazánkat, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságot őszinte baráti kapcsolat fűzi. Ezért a Magyar Népköztár saság zászlaját mi mindenkor a legnagyobb tisztelettel helyezzük barátaink, a Szovjet unió, Lengyelország, Bulgária, Kína. Korea, Románia, Albánia, tehát baráti államaink, népünk, hazánk részéről legnagyobb meg becsülésben tartott zászlai közé. Szükséges, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozókat, akik jóhiszeműen, de tájékozat lanságból helytelenül értelmezik a pinos- fehér-zö]d zászló alkalmazását, felvilágosít suk arról, hogy ez nem a nemzetiségi ho- vátartazás, a magyar nemzetiség kifejezési formája. Szükséges azonban az is, hogy ébere« figyeljük, vájjon nem az Eszterházy- féle irredenta, reakciós elemek provokáció járól van-e szó? Ezek az Eszterházy-féie „díszmagyarok” ugyanis szívesen kacérkod tak Magyarország színeivel Csehszlovákiában a München-előtti köztársaság idején, ugyan akkor, amikor osztályérdekből lenyúzták a magyar munkás bőrét, földig taposták a magyar földmunkást, földig alázták a ma gyar cselédet. „A magyar lakosság túlnyomó többségben bekapcsolódott a szocialista építésbe, — hangsúlyozta Bacílek elvtárs. — A magyar bányászok, munkások és parasztok többnyire öntudatosak, mintaszerűen teljesítik köteles ségüket az üzemekben, sokah élmunkások, szövetkezeti mintatagok, Dél-Nyugat, vagy Kelet-Szlovákiában. Ez azonban nem jellenti azt, hogy az ártalmas burzsoanacionalista irányzatok nem bukkanak fel körükben és nem hatolnak be gyakran még a párttagok sorai ba is”. A népi igazgatás szervei iránti bizalmat lanságban mutatkozik meg — habár ma már csak elszigetelten és egyre ritkábban — a magyar burzsoanaóiDnal izmus csökfevénye. A szocializmus építésébe aktívan bekapcso lódó magyar dolgozók a közeljövőben ugyan úgy, mint hazánk többi dolgozói, po'gárai, választások előtt állanak. A népi közigazga tási szervek iránti bizalmatlanság eddig is helytelen volt, mert Ehettek és voltak népi szerveinkben egyének, személyek, akikkel szemben jogos lehetett a bizalmatlanság. Ezt azonban akkor is hiba volt álta’ánosítani s a személy helyett a népi közigazgatási szervekkel, nemzeti bizottságokkal szemben bizalmatlanul, élszigete1ten állni. Pártunk és kormányunk új alapokra helyezi a népi közigazgatási szerveket, a nemzeti bizottsá gokat s az új törvényjavaslat szükségessé teszi az új választások kiírását a nemzeti bizottságokba, mint ahogy azt Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülésén Siroky elvtárs már felvetette. A csehszlovákiai magyar dolgozók kell, hogy aktívan résztvegyenek a nemzeti bizottságok tagjainak jelölésében és választásában- Ha zánk egyetlen polgárának sem lehet kö zömbös, hogy kik lesznek a nemzeti bizott ságok tagjai, mert a nemzeti bizottságokról szóló új törvényjavaslat már világosan meg mutatja, hogy ezek a törvények új korsza kot jelentenek a nemzeti bizottságok fej lődésében. Most arról van szó, hogy ez az új fejlődési időszak minden irányban si keres legyen, hogy biztosítsa a nép képvi selőinek szoros ég" aktív részvételét a szo cializmus építése kérdésének megoldásában és hogy biztosítsa a kormány és az állam- gépezet szilárd kapcsolatát a legszélesebb néptömegekkel, hogy biztosítsa a gazdasági, valamint kulturális felépítés feladatainak teljesítését. A nemzeti bizottságok új (bor