Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 11. szám - Egri Viktor: Budapesti színházak
A Nemzeti Szírmáz előadása kitűnő. A Szőrnevál vállalat apró és nagy hié nái mulatságosan élik kérészéletűket, a színészek komédiázó kedve és tehetsége átsegít a szatíra minden buktatóján. Szerényebb tehetségű művészek játé kában — úgy érzem — sokat veszítene a játék éléből, jellemábrázoló erejéből. Sólyom László vígjátéka, a „Holnapra kiderül”, amelyet a Néphadsereg Szín háza játszik nagy közönségsiker mellett, már jóval igénytelenebb az Uborkafá nál. Erénye, hogy az új életnek egyik fontos problémáját, az értelmiség fej lődésének és az építésbe való bekap csolásának kérdését taglalja igen mu latságos, szórakoztató formában. Hőse, Lontay főmérnök az az odaadóan dolgo zó, becsületes értelmiségi, aki nem elég szik meg a tisztelet és megbecsülés külső jeleivel, a kitüntetésekkel, hanem többet: szeretetet és bizalmat kíván. Helyettese, a munkásból mérnökké lett rokonszenves Molnár István nem szá mol érzékenységével és ebből támad a bonyodalom, összekülönböznek, mert Lontay nem hajlandó engedély nélkül megváltoztatni egy iskola kibővítésének tervét Végül győz a jobb belátás, az ellentétek elsimulnak ég a munka za vartalanul tovább folyhat Az író tehetségét dicséri, hogy a tör ténetet a magyar kormányprogramm ki hirdetésének napján játszatja le és ez zel alkalmat ad azon melegében választ adni a kormányprogrammban felvetett problémákra. A játék mulatságosan ér zékelteti az értelmiség egy rétegének a kormányprogramm előtti, és utáni magatartását Különösen sikerült Dus- noki alakjában a karrierizmus aljassá gát kipellengérezni. De kár, hogy Só lyom túlsókat operál a helyzetkomikum mal és a bohózatelemek keverése közben gyakran elfeledkezik a lényegről. Itt többszörösen segít a színészek kitűnő játéka, komédiás kedve, köztük Ajtayé és a hetven esztendős ostoba vénlányt karrikirozó Berky Lily tüneményes ala kítása. Nagy közönségsikert könyvelhet el a tizenkét együttessel falutjáró és bu dapesti székhazában Shakespeare „Amint tetszik”-jét játszó Állami Falu színház újdonsága, a „Bujőcska” is, melynek szerzője, Csizmarek Mátyás már a „Borjú” című vígjátékával bebi zonyította tehetségét — A „Bujőcska” alapötlete kitűnő: Gönczöl Ferenc mér nök a káderlapra sokat adó új főnöke miatt parasztszármazásúnak adja ki magát Gönczöl akarva, nem akarva vál lalja ezt a hazugságot, mert szerelem Végezetül magyarországi utam leg nagyobb színházélményéről, a „Fáklya láng” előadásáról és ezzel kapcsolatban Illyés Gyulával való beszélgetésemről kell még írnom. Illyés megrendítő erejű Kossuth drá májának második felvonásában Kos suth szópárbajt vív nagy ellenfelével, GörgeyveL Ez a közel 80 percig tartó jelenet a legköltőibb, és legdrámaibb munka, amely a Bánk bán óta íródott. Arról van itt szó, vájjon Görgeyre ru- házza-e Kossuth a magyar honvédsereg fcvezérletét vagy sem? Kossuth a meg testesítője a szabadság fenkölt gondo latának, kész tovább harcolni, mert fel ismerte, ha a népi tömegekre támasz kodik, újra fellángolhat a harc és a sza badság ügye győzedelmeskedhet. Gör- geyt arra kéri, hogy a nagy eszme szol gálatában vállalja a kard, a tettek sze repét, de Görgey nem kockáztat, a fegyverletételt választja, az árulást. Gigantikus összecsapás, fojtó, lélek- zetállító szóharc ez, melynél tüzesebbet, eszmében, lírában és drámaiságban gaz dagabbat magyar színpad még nem mutatott. Illyés, az ékes magyar beszéd legkiválóbb mi velője itt oly maradan dót alkotott, ami büszkesége a magyar drámának. Bessenyei György, Kossuth alakítója itt az Othellóhoz mérhető játékot mu tat. Harangkongásként zúgó szenvedé lyes hangja átjárja a néző lelkét, minden szava, s minden mozdulata mélyen át élt, meggyőző és igaz. Csak a legna ís készteti rá: tetszik neki a munkás vagy parasztszármazást követelő Ko vács Dániel leánya. A bonyodalom fo lyamán három apja is lesz Gönczölnek, először egy bérelt apa jelenik meg, a parasztruhába beöltöztetett házmester, majd a Pestre érkező valóságos Gön- czöl Mihály téesz-elnök, végül az igazi apa, Gruber Ferenc tanár. Bohózatról lévén szó, végül kiderül a turpisság, az álparasztot kiseprűzik, Kovácsot meg győzik, hogy értelmiségellenessége vitte rá Ferit a hazugságra, s a fiatalok egy másra találnak. Hol a hiba? Ott, hogy nincs emberi hitele és emberi alapja az egész móká- zásnak. A helyzetek belső logika nél kül teremtődnek, a jellemek kevés ki vétellel sablonosak és ügyes bemondá sok, élcek, poének pótolják az igazi vígjátéki helyzetet. A közönség kitű nően szórakozik, mert Csizmarek ta- gadhataianul ért a darabszerkesztéshez és mulattatáshoz.
