Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 11. szám - Jankovich Imre: I. J. Repin
zöttL Külföldön keletkezett számos mun kája közül a legjelentősebbek a „Pári zsi kávéház", mely a világváros frivol életét mutatja be. Másik nagyméretű muníkájét, a „.Szadko a tenger csodavi lágában“ című művet a pétervári aka démia megrendelésére készítette. Hogy ezek a művek nem mutatják az igazi Repánt, annak az oka részben az, hogy művészete számára az éltető talaj az otthoni orosz környezet, melytől elsza kadva képtelen volt teljességgel kife jezni önmagát. Ismét Sztaszov ismerte föl az igazságot, amikor a következőket állította: ,Az orosznak Oroszországban kéll élnie ,és dolgoznia. Itt az ideje el vetni a meddő festegetést, hanem az éle tet kell ábrázolni, — egyszóval folytatni kell az utat a .»Hajóvontatók“ nyomán“. Röviddel hazatérte után Repin ismét gyermekkora vidékét, Csugujevot kere si föl. — Barangolásai közben egyszer csendőrökkel találkozott, akik egy po litikai rabot kísértek. A jelenet mély ha tást váltott ki a művész érzékeny lel kében. Rádöbbent arra, hogy abba az Oroszországba tért vissza, amelyben a lesötétebb önkényuralom és perzseku- ciók fojtogatják a nép életét. Fölismer te azt is, hogy művészete hivatott ar ra, hogy leleplezze a cárizmus igazi ar cát. Az ezután következő időszak a „Ha- jóvontatók“-kal megkezdett út egyenes folytatása. „A propagátor letartóztatá sa“, „Az elutasított gyónás“, „Az esz- kort“, a „Váratlan vendég“ mind ki mondottan forradalmi mű, amelyek Re pin haladó^ zeMemű világnézetéről ta núskodnak. A politikai helyzet 1881-ben, a II. Sándor cár ellen elkövetett merénylet után rendkívül kiéleződött. Napirenden voltak a kivégzések, a politikai foglyok pedig ezrével meneteltek Szibéria fe lé. Főleg a haladó orosz értelmiség kép viselőit érte ez a sors, akik ebben az időben — még a munkásmozgalom szer vezése előtt — a cárizmus elleni harc I. J. Repin rajzai.
