Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 11. szám - L. Kiss Ibolya: A költő tragédiája
hogy Madách ő nélküle sohasem írta vol na meg a Tragédiát. „A fájdalom, amit elválásunk nékáe okozott, csalta ki be lőle az addig lappangó szikrát. Zsenia litása csak akkor nyilatkozott meg.- Madách Imre földi maradványait a sztregovai temetőben hántolták *el, hogy onnan hat évtized múltával új sírba ke rüljön, egy lankás dbtabra, úgy, ahogy önmaga kívánta: „Sírom Idnnt álljon szabadban Honnan messze, messzi látni, Nap sugara, éj viharja Járja azt meglátogatni. S fergeteg ha jő robogva, Gondolom, 'hogy népem ébred, Számadást tart — és haragján Múltja vesz — jövője éled. S álmodtam tán így sokáig, Ámde dőre nem lesz álmom, Egykor testesül bizonnyal. Jól tudom s nyugodtan várom’-. A sír fölött művészies emlékmű áll, é'gfelé törő, magas bronz alakkal. Nézve ezt a szeretettel s kegyelettel emelt sír emléket, önkéntelen egy másik sírra kell gondolnom, valahol a nagyváradi teme tő egyik elhagyott zugában. Út nem ve zet hozzá, virágot, könnyet nem hord rá senki, márványlapba vésett aranyozott betű sem villog szemünkbe. Egyszerű kopjafa jelzi csak, hpgy az, aki e kétlé- pósnyi helyen fekszik: Madách ímréné, Fráter Erzsébet — aki mindössze 45 évet élt... Valamikor, szülőföldemre vissza-visz - szatérve fel szoktam keresni ezt az el hagyott hantot, mely alatt porlad a nő: „méregből s mézből összeszűrve”. Érdekelt, hogy kerül Váradra Ma dách Lidérdkéje, hol halt meg és mi lyen körülmények között? A váradolaszi ref. egyház halotti anyakönyvében bukkantam nevére. így tudtam meg, hogy 1875 nov. 17-én halt meg a megyei közkórházban. Halál oka: eskórf ?). A lakhely rovatban ez a meg döbbentő mondat van bejegyezve: „la kása állandó nem volt”. Szivén ütött ez a három, könyörtelen szó. Hogyan? A Madách gyerekek, akik apjuk után adósságmentes nagybirtokot örököltek, annyira elfelejtkeztek volna sfeüliőanyjuk^ól, hogy olyan körülmé nyek között kellett eltávoznia az élők világából, hogy Srikszay tiszteletes kénytelen volt ezt így bejegyezni? Mi rejtőzik e szomorú vég mögött?? Felvettem a kapcsolatot az akkor még élő Madách unoka s dédunoka, s a Frá ter család tagjaival, Madách bizalmasa: Henríczky sztregoVai lelkész fiával, a Szontagh családdal, Kiobusiczky Tibor ral s mindazokkal, akiknek családját ro koni vagy baráti szálak fűzték Madá- chékhoz. Sárgult levelek, fényképek ke rültek hozzám. Beszélgetéseket, családi hagyományokat hallgattam meg is kez dett kibontakozni előttem a Tragédia írójának végzetes, emberi tragédiája, melyben a feleség egészen más szerepet játszott, mint amilyet a feudális szel lemnek hódoló regényekből s tanköny vekből ismertünk. Mind a Fráter, mind a Madách csa lád még élő tagjai állították, hogy a házaspár elválásának legfőbb oka az anyós: id, Maőáchné volt. Ez a gőgös, csak a származási előkelőségre adó öregasszony vcflt a mindenható Sztre- gován, akinek az akarata nélkül még „fűszál sem hajolhatott meg”. Az ő ve zetése alatt a Madáchi-kastély zord, fő úri várkastély képét mutatta, melyben magyar szó — kivéve ha az unokák jöt tek látogatóba — alig hamgzptt el. „Vakbuzgó nő, aki (bejelentés nélkül még saját unokáit sem fogadta .. # A kevésszámú családot kiszolgálta: 3 inas, 3 szobalány, egy szakács, 3 kukta s pár mindenes... A vénasszony etikett és etikett Sztregován a bécsi Burg szél iemé uralkodott.., Ismétlem a feudá lis szót: az öreg méltóságos asszonyt s „főúri” udvarát igen jól ismertem s gyermekkori' benyomásaim mai napig is élénken élnek bennem” — írja sztre- govai beszámolójában Henriczy. Ebbe a hideg, kimért légkörű kas télyba kerül a nótás Biharból szárma zó, anyátlanul felnőtt, hiányos művelt ségű Fráter Erzsi, aki magyaron kívül más nyelvet nem beszél s aki még hoz zá protestáns is. A két különböző mű veltségű, felfogású s temperamentumú asszony közeli együttélésének természe tes következményeként csakhamar ki robban az ellenségeskedés. S ki szenved emiatt? Természetesen a férj, aki egy úttal szófogadó, anyját szerető gyermek is. „ ... két világ közé hajítva. Melyikhez nyújtsam jobbom, nem tudpm”. Köztudomású, hogy míg a fiatalok Csesztvén éltek, boldogok voltak Erzsi .három gyermeknek adott életet s a köztük lévő harmóniát mi sem bizo nyítja jobban, mint a költő versbe fog lalt vallomása: