Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 10. szám - Fábry Zoltán: Emberek könyvek jegyzetek
Emberek jegyzetek CHAPLIN-T Amerika kiüldözte és kiutálta, Európa a száműzöttet bé kedíjjal fogadta. E két egymásból kö vetkező tény, dióhéjban, egy személyre szűkítve, mindennél jobban világítja meg korunk világperét: a háború és béke kérdését Chaplin emigrációja cá folhatatlan egyértelműséggel marasztal ja el üldözőit a háborús lelkiség és uszítás bűnében. Aki Chaplint — a béke és jóság emberét — száműzni kénytelen, azt a háborútól nem menti meg senki és semmi, mert lényege, akarata leple zetlenül és visszavonhatatlanul — há ború. Mást nem ismer, nem tud. Aki mást tud és mást mond, az ellenség, mint Chaplin. Chaplint megtagadni, kiüldözni oly merészség, melyre csak a mindenre-élszántság és a mindennel való leszámolás kalmár lelkisége képes: Chaplin a világ legismertebb, legnép szerűbb embere! Chaplin az emberisé get jelenti, az emberhez egyedül méltó síkon: emberség csúcsfokán. Hitler sze mérmetlen nyíltsággal takarította el út- jából a humanizmus kötelezettségeit és gátlásait. McCarthy sem csinálhat más kép: a fásizmus kultúrbarbárságának törvényei kérlelhetetlenül emberellene sek. Az ember az ellenség, Chaplin — az emberség igazát példázó művész — az ellenség. íme bűnlistája: Mindenki ismeri, pillanatra minden ki megtisztul, jobbá lett általa, Hans Siemsen, Chaplin első német felfedezője és értékelője egy gazdag ismerőse Chap- lin-élményét mesélte el: „Ahogy kilép tem a moziból, cselédemmel találkoz tam. 6 is Chaplint nézte meg. Izgalom szépítette: valami új volt az arcán és mindketten önkéntelenül, mosolygó ör vendezéssel siettünk egymás felé, mintha nagyon örültünk volna annak, hogy mi most itt találkozhattunk. Kissé zavarban voltunk, de éreztük, hogy va lamiféle bajtársiasság kapcsolt össze pillanatra mindkettőrűcet,>. Chaplin nagy titka: jobbá teszi az embereket. És ez nagy bűn: ez a béke titka és veszélye. Háborút jobbá tett emberekkel meg le het akadályozni, A béke a jobbá tett emberek összeségé. A háború az ember- kisebbítés mélyfoka. „Sohse volt ki sebb az ember”: ijeszt, a háború ember- törpitö, embergyalézó tényété a huma nizmus magyar őre: Ady Endre. Chaplin az ős joghoz nyúl vissza: a gyerektisz tasághoz, az eredendő romlatlansághoz: az ember jó! „Miért látnak sokkal töb bet a gyérekek, mint a felnőttek”, kér dezi és példázza Chaplin, aki a maku látlanság prizmáján át láttatja velünk a társadalom elrejtett, elkent dolgait és jelenségeit. A gyerekszem csak néz ni tud és Chaplin erre a nézésre kény szerít minket. Néma. Kerüli a szót, mely a tőkés társadalomban nem lehet többé — ige! A szó vásári eszköz lett, hazug ság, frázis, farizeizmus, de a szémet nem lehet becsapni és a gyerek min dent lát: a szem recehártyája nem bír ja a homályt, nem tűri a zavart. Chaplin a teremtmény kínját és vá gyát közvetíti állatban, emberben. Film jei a szegénység igazát közvetítik, a kivetettség, ícizsákmányoltság alanyát és tárgyát: a proletárt. És ez a roppant tisztaság-dinamika, ez a forrásüde gyer meklogika, mint újkori Dávid parittyáz- za az imperializmus .emberfaló behemát Góliátját. A kis Chaplin örök időkre elintézi a diktátort, Hitlert, a fasizmust, a háborút: nevetségessé teszi, levetkez teti, ízeire bontja: semmiségeire. Chap lin az antifasizmus egyik legnagyobb potenciájú vagyontétéle: a háború-elle- nesség megtestesítője. Chaplin: a béke, annyira és oly mértékben, hogy voltak, akik komolyan gondolták a következő illúzió-javaslatot: ha újra kitör a háború, nem kell mást tenni, mint a két front közé egy vászonra Chaplin-filmet vetí teni és akkor a kitörő nevetés néhány percen belül lehetetlenné teszi a hábo rút! McCarthy vésztörvényszéke Chaplin nel a békét, az emberséget, a felfedező gyermektisztaságot, a leleplező jóságot, felnőttek jellempróbáját küszöbölte ki. Mindazt, ami lehetetlenné teszi az im perializmust és így kiküszöbölheti a há borút. Máskép nem tehettek. Hitlernek is előbb a Icultúrfrontot kellett felszá molni. A könyvmáglya rőt éjtszakai fé nye sötétbe borított mindent: a kated rákról száműzni kellett az európai kul túra egészét, az írás és a tudás emberei majdnem teljes egészükben fordították hátat ez időben Németországnak, Os- sietzkyt, az emberség e nemes német lovagját, a béke fényalakját, akit a No- bel-díj sem tudott kimenteni kínzói mar
