Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 8-9. szám - Rýl Ernő: A nagy Pavlov tanai az emberiség szolgálatában
először, hogy ezek a jelenségek is az idegrendszer működései, csak bonyolul tabbak, mint az egyszerű reflexek vagy ösztönös mozgások. Annak kiderítését, hogy milyen ez a magasabbrendű ideg működés, Pavlovnak köszönhetjük. Pavlov hosszú időn át tanulmányozta az ú. .n. nyálkiválasztási reflexet. A ku tya egyik nyálmirigyének kivezetőcsö vét kivarrta a bőrre, meghosszabbította egy csővel és felfogta a kicsepegő nyá lat. Megállapította, hogy a nyál minő sége az ételnek megfelelően változik, száraz ételnél több és folyékonyabb, mint pl. levesnél. A nyálmirigyeknek az evéssel kapcsolatos reflexe az állattal veleszületett feltétlen reflex. De mivel magyarázható a nyálkivá lasztás olyankor, mikor a kutya csak látja az ételt, de nincs olyan közvetlen inger, amely a nyálkiválasztást szabályo zó idegközpontba jutna? Erre a kérdésre Pavlov érdekes kísérletek során derített fényt. Az etetéssel egyidejűleg valami lyen mellékes, az állat szempontjából eredetileg közömbös ingert alkalmazott, pl, lámpát gyújtott vagy csengőt szólal tatott meg. Néhány ismétlés után már maga a lámpafény vagy csengőszó is elég volt ahhoz, hogy a kutyánál a nyál- kiválasztás meginduljon, anélkül, hogy enni kapott volna. A fény vagy hangjel tehát az etetés jelzésévé vált. A kutyá nál ezzel új reflex alakult ki, amelyhez bizonyos feltételeket kellett megterem teni (a fény- vagy hangjelzés és az ete tés összekapcsolását), ezért Pavlov az új reflexet feltételes reflexnek nevezte el. A külvilágból befutó jelzésekkel, az első jelzőrendszerrel kapcsolatos feltételes reflexek teszik lehetővé az élőlény tájé kozódását a környezetben, alkalmazko dását a környezethez. A feltételes reflexek már nem vele születettek, hanem meg kell őket tanul ni. Az idegrendszer legfejlettebb részé ben, az agykéregben jönnek létre, ahol a különböző érzékszerveknek megvan nak a központjíai. Mikor az etetéssel egyidejűleg fényjelzést adunk, a külön böző idegpályákon egyszerre jut az agy ba az étel közvetlen érintése és a lám pafény által okozott ingerület és a két központ között ideiglenes kapcsolat keletkezik. A feltételes reflex ideiglenes jellegű, ha a fény. vagy hangjelzést nem követte többé etetés, a nyálkivá lasztás gyengült, majd megszűnt. Pav lov nyelvén a feltételes reflex gátlás alá került és kialudt. Ha a fényjelzést többször egymásután alkalmazta Pavlov etetés nélkül, vagyis Gyomor sipoly os és átvágott nyélőcsövü ku~ lya vázlatos rajza. A „látszólagos etetés" kísérlete. Kutya, Pavlov-féle nyálmirigy-sipollyál, amelyből a nyál kis üvegtölcséren keresztül a mennyiséget pontosan mérő üveghengerbe csepeg. Az agykéreg tekervényei és barázdái. a gátlást előidéző ingert ismételte, a kutya végül is elaludt. Az alvás maga nem más, mint az egész agykéregre ki terjedő gátlás, védekezés a túlerőitetés- sel, kimerüléssel szemben, az idegrend szer felfrissülése. Az agykéreg egyes központjai azonban alvás közben is éber állapotba kerülhetnek, köztük minden ellenőrzés és a valóságnak megfelelő összefüggés nélkül létesül kapcsolat: álomkép keletkezik. Az álom rendszerint a legfrissebb élményekből indul ki, azok ból a benyomásokból, amelyek nappal örömet, bánatot, vágyat, izgalmat kel tettek bennünk. MI A LÉNYEGE AZ EMBER MAGASABB IDEGTEVÉKENYSÉGÉ NEK? A feltételes reflex „elemi lelki jelen ség", amely az ember viselkedésének, tu
