Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 8-9. szám - Andrej Bagar: Peking / Útijegyzetek Kínából
gyönyörködni a park szépségeiben és a régmúlt idők nagy mesterei által alko tott értékes művekben. Ilyen például az „örök béke“-temploma, amelynek há rom hatalmas hajója van; az örök ima, az igazi műveltség és az általános béke hajója. A tibeti Fehér pagoda egy domb tete jén üvegalakban épült. A dombot mű úton alakították éspedig 800 évvel ez előtt, amikor Hui-Tsung, a Sung-di- nasztia császárja, Dél-Kínából Pekingbe rengeteg követ hozatott, amelyből azután megteremtették ezt a dombot. Más ver zió szerint dél-kínai parasztok hozták el a császárnak ezeket a köveket, hálából azért, hogy egy bizonyos ideig nem kel lett adót fizetnök. öt ~ közvetlenül a víz mellett álló — pavillon arra szolgált, hogy a császárok tetővel a fejük felett nyugodtan halászhassanak. Mindegyik nek más, bizarabbnál-bizarabb neve van. Elképzelhetetlenül gyönyörűek a kínai paloták, az óriási értékű műemlékek. A kínai művészek, iparosok és munkások agyának és kezének hatalmas művészi értékeit bezárták a palotákba és félté kenyen óvták azoktól, akik alkották: a kínai néptől. így volt ez a Tiltott városban is. A 73 hektáron épült, mesébe illő várost 10 méter magas fal vette körül. Évszá zadokon keresztül itt éltek Kína ural kodói, itt rejtőzködtek a kínai nép te kintete elől. A városba négy bejárón léphet be az ember. Az évszázados fák között, amelyeket messzi külföldről ho zattak, gyönyörű paloták és pavillonok terülnek el. Mindegyiknek más külön leges célja, mindegyiknek más költői el nevezése volt. A Mennyei tisztaság-pa lotájában fogadta a császár az idegen követeket, a Földi csend-palotájában volt a nászterem és így tovább. Negy venhat palota és pavillon van itt a Til tott városban. A népi kormány megalakulásával ki nyíltak a Tiltott város kapui is. A palo tákat most a dolgozók látogatják, öröm mel és csodálattal tekintik meg a mű emlékeket. A Szun-Jat-Szen parkban a Ming-dinasztia 600 éves temploma a kultúra palotája lett és a parkban sok sportjátszótér és nagy nyári szabadtéri színpad van. A nyugati parkban már 1906-ban állatkertet létesítettek. Ez volt a világ egyik legnagyobb állatkertje. 1937-ben, amikor a japánok megszállták Pekinget, katonai gyakorlótérré alakí tották át. Az állatokat kiirtották, a fá kat kivágták, rombadöntötték a környe ző épületeket, Csang Kaj-sek-ék ugyan erre a célra használták ezt a területet, prűg a népi kormány már 1950-ben újra hozzálátott az állatkert kiépítéséhez. Ma eredeti célját szolgálja. További történelmi és művészeti kincs az 1151-ben épült Nyári palota. Peking- től kb. 15 km-re északra, 38 palota, templom és torony terül el. Ennek a pa lotának különlegessége a legrégibb kínai színház épülete, amelynek három rész ből álló színpadja volt. Fakonstrukció ez, amelyen máig* megmaradtak az eredeti festmények. Egyidőben játszottak a színpad mindhárom részén. A palota há romszor leégett. 1860-ban az angolok gyújtották fel, 1900-ban az úgynevezett „boxer-felkelés“ után 9 európai nagyha talom, amelyeknek hadai véresen el nyomták a felkelést, míg végül 1937-ben a japánok. De mindig újra építették és ma a kínai építőművészetnek ez a gyön gye, eredeti nagyszerűségében csillog. A palota legmagasabb pontjától kőbevésett lépcsőkön eljut az ember egy gyönyörű tóhoz. Ez a tó műúton készült és ma kis hajócskák fodrozzák hullámait. Ki kötőül a „Csendes öböl hajója" ez a nagyszerű márványból készült, 1750-ben épült, parton álló hajó szolgál. A tó kö zepén sziget van. Ide az ember vagy csónakkal, vagy gyalog juthat el egy 150 méter hosszú márványhídon keresz tül, amelynek karfáját 544 fehér már ványból vésett oroszlán alkotja. És az az érdekes, hogy akár csak két egymáshoz hasonló oroszlánt az ember itt nem ta lálhat. A kínai művészet alkotásai között gyakran találkozhatunk az oroszlán, a sárkány, a Főnix-madár ábrázolásával. Az oroszlán a férfias erő, bátorság jel képe. A Főnix-madár az asszonyi szép séget és finomságot jelképezi. A sárkány Kína földjének jelképe. Ezekkel a szim bólumokkal lépten-nyomón találkozhat az ember, éppúgy a művészetben, mint a mindennapi életben. így például a Pej-Haj parkban a XV. században épült nagyszerű művészi al kotást láthatunk: a Kilenc sárkány fa lát. A különféle színű sárkányok 9 fény lő golyóval játszanak. Ezek a golyók a napot jelképezik. Ha jobban megnézzük arcukat, látjuk benne a játékra való összpontosítást, örömet, és ugyanakkor a ravasz mosolyt. Az ember úgy érzi, a fénylő napot úgy akarják dobni, hogy társuk azt ne tudja megfogni. A Főnix madarat ritkábban láthatja az ember. De ezzel is találkozhat művészi formában, elsősorban a festészetben és a szobrá szatban.
