Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 8-9. szám - Egri Viktor: A Karlové-Vari FilmFesztivál
A Thälmann film sikerét az dönti el, vájjon mennyire sikerült íróinak és Kurt Maetzignek, a rendezőnek a történeti igazságot a művészi igazsággal össze egyeztetni. Elmondhatjuk, hogy Thäl mann alakját hitelesnek érezzük, a film tehát hatásában eléri kitűzött célját: a német munkásosztályt és az egész népet forradalmi hagyatékának felelevenítésé vel erejének tudatára ébreszti és bizal mat gerjeszt benne az iránt, hogy meg tudja változtatni, át tudja formálni a világot. A Thälmann film — és ebben a célkitűzésben rokon a nagy szovjet élet rajzfilmekkel — a dolgozók jelentőségét emeli ki abban a harcban, amely a ki zsákmányolás, a háború ellen folyik és megmutatja a munkásosztályt, mint ve zető erőt, mint a nép akaratának meg testesítőjét és teljesítőjét. Az első rész erős forradalmi pátosza felkelti az érdeklődést a készülő máso dik rész után, amely a német nép nagy fiát már mint osztályának vezetőjét mu tatja majd be 1944-ben bekövetkezett meggyilkolásáig. *»** Mi a tanulsága a népi demokráciák és főleg a Szovjetunió filmjeinek? Elsősor ban az, hogy egy új világ szolgálatában áll valamennyi, így a Neverly lengyel író „Egy boldog élet“ című regénye alap ján készült „Keresem az igazságot“ cí mű csaknem négy és félórás lengyel fűm. Ez egy nagy nyomorban tengődő falusi paraszt fiaként elinduló ember életéről ad teljes képet. Megfesti a hős szenvedéseit a munkanélküliség idején, segédmunkás korában, majd a fasizálódó lengyel hadsereg gyilkos poklában mind addig, míg provokátorok, barátok, áru lók és igazszívű emberek közt tudatos és cselekvő forradalmárrá érik. Stastny, a film munkáshőse mögött kirajzolódik az egész lengyel társadalom képe és ez a rajz nem sematikus: a lengyel film ezt a hátteret jól köti össze az emberi sorsok kal, az eszmei mondánivalót eleven em bereken át é~ezteti. Különösen szépek és mélyen emberiek a fűm szerelmi je lenetei; finomságuk és meleg lírájuk el ragadó Új irányt jelent és a fűm „válságára“ erősen rácáfol a már említett „Hű ba rátok“ című és a fesztivál Nagy-díjával kitüntetett szovjet fűmvígjáték, amely a szovjet élet eddig keveset érintett olda lát mutatja be igen mulatságos és egy ben nevelő formában. Merészen és ötle tesen támadja az élettől elzárt és ezért elbürokratizálódott akadémikust és olyan helyzetbe hozza, amelyben felismerheti, levetheti hibáit és visszatalálhat önma gához, az emberekhez. Az ember teljesebb ábrázolását — az új társadalom emberét sikerült az „Életjel" című magyar filmnek is bemu tatnia. Nem az nyűgöz le ebben a mes terien megrendezett és kitűnően meg játszott magyar filmben, vájjon sikerül-e a vízzel elöntött tárnában rekedt 14 bá nyászt megmenteni, hanem az, hogy mi lyen hatalmas erő — egy egész ország mozdul meg megmentésükre. De szólnom kell hazai filmművésze tünk nagy sikereiről, a „Lesz cirkusz“ című film derűjéről és a Fronáról is, amely egy morva falu parasztjait kísérli meg egy drámai történet keretében el- hitetően a néző elé állítani. Végezetül pedig utalnom kell vázla tos és valóban csupán széljegyzetes be számolóm befejezéseként, a fesztivál nagy tanulságára: az utolsó esztendőkben is alkottak négy-öt egészen kimagasló fil met, s ezek arról tanúskodnak, hogy a haladó filmművészet nem tétlenkedik, új utakat keres és van új és megragadó mondanivalója. A fesztivál befejezése napján 29 állam filmművészeti dolgozói gyűlést tartot tak, amelyen felhívást szövegeztek meg. Hadd idézzem itt e felhívás befejező sza vait: „Filmművészeti dolgozók! A népek szabadsága, függetlensége és boldogsága nevében, a filmművészet további fejlő dése érdekében állítsátok minden erőtö ket a béke ügyének szolgálatába. Művé szetetek segítségével erősítsétek a hitet, hogy minden kérdést meg lehet oldani tárgyalások és megegyezések útján. Se gítsétek a nép harcát a társadalmi hala dásért! Mi valamennyien, bárhol élünk is (bár hol készítünk filmeket, munkánkkal to vábbra is elősegítjük a béke diadalát. Harcolni fogunk a népek között mester ségesen szított bizalmatlankodás ellen, a népek barátságának fejlesztéséért.“ EGRI VIKTOR.
