Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 1. szám - Jankovich Imre: Szovjet építészet
helyen -és megfelelő számban helyezik, el. A lakónegyedeket a városok legészsége- sebb és legszebb részein tervezik, a folyók partjain, a parkokban. Minden újjáépített városban biztosítják a tervszerű helyi köz lekedést, a távolsági forgalmi vonalakat pedig a városokon kívül vezetik. Minden települést megfelelő vízvezetékkel, villany - hálózattal és csatornázással látnak el. A folyópartokon sétányokat, üdü’ésre, felfris sülésre alkalmas helyeket létesítenek, a városok klímáját mesterséges tavak, szél törő erdősávok létesítésével teszik kedve zővé. Ezek a tervek művészi téren is egész új mego1 dósokat hoznak. A szovjet építészek merész ötletei nyomán épülő monumentá lis városrészek és épületek méltán fogják hirdetni azt a hősi kort, amelyből szület tek. Felejthetetlen látvány lesz például Sztálingrádban a „Győzelem tere”, az „Elesett hősök tere”, a Volga-part, a Sztá lin út, ahová a város legjelentősebb köz épületei kerülnek. Sztálingrádban 1953-ban újjáépítési tanácsot létesítettek, amely eze ket a munkákat vezette. A város főépí tésze alá rendelt tervező iroda azután az egyes épü’etek részletes terveit dolgozta ki- Ehhez hasonlóan a többi újjáépítendő városokban hasonló szervezetek vezetik a háborús sebek begyógyítását. Az új tervek azonban nem maradtak sokáig papíron, hanem még a háború a’att hozzáláttak a realizáláshoz. Hogy ez milyen ütemben folyt, arról leginkább egy-két adat beszélhet: 1947 novemberéig például nem kevesebb, mint 900 ezer Akóház épült fel és 1942— 1948-ig a felszabadított terület újjáépíté sére 14 milliárd 275 millió rubelt fordítot tak. Sztálingrádban a feszabadítás óta fel épített lakóterület közei i millió négyzet- métert tesz ki. Tömegesen épülnek ebben a városban az iskolák, kórházak, színházak, kultúrházak, az elpusztított parkokban ezerszámra ültettek új fákat és így van ez a többi lerombolt városokban is, melyek nem maradtak romál'apotban, hanem meg gyógyulva, megfiatalodva hirdetik egy tör ténelmi jelentőségű időszak emlékét, A városok helyrehozása után nagy előkészülettel és gazdag tapasztalatok kal látott hozzá a szovjet építészet a párt által kijelölt merész feladatok meg valósításához. A szovjet építészetet ebben az időben olyan tulajdonságok jellemzik, amelyekben a szocializmusból a kommuniz musba való átmenet időszaka tükröződik. Az emberről való gondoskodás eszménye nyilvánul, meg bennük. Az új, tökéletes komforttal ellátott lakóházak, iskolák, kul túrpaloták, . kórházak mind az új ember boldogabb életét szolgálják. Moszkva képe állandóan változik. A város különféle pont jain organikusan elhelyezett felhőkarcolók gazdagabbá, monumentaíisabbá teszik a város sziluettjét. Moszkva régi vertikálisan domináló épületeit, — a Kreml tornyait, a hagymakupolás templomokat már túllőtték az új Moszkva 8—10 emeletes épületei, úgyhogy ezek a régi épületek eltörpülve már nem tudják azt az előbbi domináló szerepüket betölteni, amikor a 2—3 eme letes környező épületek fölött uralkodtak. Ezt a szerepet veszik át most épü’ő és nagyrészt már befejezett új magasépüle tek, amelyekben átdolgozva újjáéled a ré gi orosz építészet, speciálisan a moszkvai építészet formanyelve. Ezek az épületek már nemcsak magasságukkal és monumen talitásukkal, de idedógiai küldetésük sze rint is méltó dominánsai a Szovjetunió fővárosának. A város fölötti Lenin-hegyen épült 25 emeletes Lomonosov-egyetem im pozáns épületcsoportja a tudomány diada lát hirdeti. Moszkva új magasépületei a vá ros orientációs pontjain, vázát képezik an nak a hatalmas építészeti harmóniának, amely az architektúra eszközeivel fogja hirdetni a vüág első szocialista fővárosá nak nagyságát. Ez a nagyarányú építkezés, amely a Szovjetunióban folyik, elképze’hetetlen len- ne a korszerű építkezési technika teljes ki használása nélkül. A szovjet nehézipar el látja az építészetet a legmodernebb gépi berendezéssel. A hatalmas emelődaruk, a kotró- és ásógépek, transzportőrök és be tonkeverők kiküszöbölik a megerőltető ne héz testi munkát, az építkezések időtarta mát pedig a minimumra csökkentik. Min den nagyobb építkezés, új, javított tech nológiai eljárások és új építőanyagok szü letését jelenti. Hogy csak néhány példát említsünk, emlékezzünk meg ismét a moszkvai felhőkarcolókról, amelyeknek az a cél vázát nem nitteléssel szere1 ik össze, mint ezt eddig főleg Amerikában csinálták, hanem hegesztéssel, amivel jelentős acél megtakarítást és sokka1 nagyobb szilárd ságot érnek el. Ugyanebben az esetben az acélváz burkolására egész űj kerámiai anyagot használnak, amelyből egész fal- részeket gyártanak, ezeket a nagy blok kokat azután rövid idő alatt szere1 ik qsz- sze az épületen. Az anyag kitűnő hőszi getelő, tartós és szép -struktúrájú és arány, lag olcsó. Korszakalkotó jelentőségűék a kommu nizmus nagy építkezései. A Volga-Don csatorna zsilipkamráiban, gátjaiban, vilá gítótornyaiban a kristálytiszta nemes, klassziciszta fonnák hirdetik az új élet tartalmát. A háború utáni szovjet építészet egész ben véve az új stílus, a szocialista realiz mus elveinek kristályozódását, a formalista hatások felszámolását jelenti. A Szovjetunió építészete elérkezett ahhoz a ponthoz, hogy technikai felkészültségével ki tudja elégí teni a szocialista társadalom materiális igé nyeit, új formanyelvével pedig kifejezés re tudja juttatni és meg tudja örökíteni az új társadalmi rend szellemét-
