Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 7. szám - Jankovich Imre: Egy szlovákiai út
nagy hegyek és fenyvesek között meg húzódó jellegzetes árvái falut, sajátsá gos hangulatával, amelynek kiváltásá hoz hozzájárul még a színpompás nép viselet és a melankólikus szlovák nép dal. Egyszóval itt is megtaláltam a már annyit emlegetett genius loci-t, Árva jellegezetes helyi hangulatával. Mindez azonban hiányzik a régi falu helyett épüli új település arculatából, a meg szólalásig egyforma típus-házak, figye- lembevéve ugyan a világtájat, és ki használva a legjobb megvilágítási vi szonyokat, mégis lélektelenül sorakoz nak a tó feletti domboldalon. Semmi sem árulja el, hogy Árvában vagyunk. Ilyen települést épp úgy el tudunk kép zelni a Csallóközben, mint a Tátra al ján. Hiányzik itt a hangulat. A régi faluból megmentett és áttelepített ha rangláb idegenkedve húzódik meg az uniformizált házak mellett. Ez a hiba azonban, amelyet az épí tészetben a még néhány évvel ezelőtt uralkodó szélsőségesen ekonomista szemlélet okozott, nem csökkenti az egész árvái vízierőmü nagyságát, amely arról beszél, hogy az ember, hú téved is, ha hibát követ is el, képes és hiva tott arra, hogy igazán hatalmasat, mo numentálisát alkosson. Képes arra, hogy megváltoztassa, szebbé, kényel mesebbé tegye a föld képét. Végül, amikor mégegyszer szeretném összefoglalni az egész út tapasztalatait és élményeit, Vörösmartyhoz fordulok, aki egyik versében a következőket mondta: Szép vagy ó hon, bércr völgy változnak öledben, Téridet országos négy folyam árja szegi, ám természettől mindez lelketlen ajándék, naggyá csak fiaid szent akaratja tehet. JANKOVICH IMRE lom tornyának a csúcsa, igaz hogy már nem sokáig, mert amint megtudtuk, a váz még emelkedni fog vagy két mé ternyit. A tó másik partján fekszik Űsztic község, illetve községek, mert jelenleg kettő van belőle. Rövidesen azonban a régi Űsztic szintén eltűnik a víz alatt. A faluban nagyban folyik a költözkö dés. Az alacsonyabban fekvő házakból már csak a fedél látszik. Lakóik már elfoglalták új otthonaikat, a néJw.uy száz méterrel tovább fekvő új Űsztic- ben. Kényelmes új családi házakat ka pott a víz alá merülő falu minden lakó ja. Három szoba, konyha, fürdőszoba, mellékhelyiségek, istálló — természete sen villany és vízvezeték — szóval komfort, amelyről a régi nyomorúságá ról hírhedt Árva-megyében álmodni sem lehetett. Mégsem vagyunk egészen megeléged ve ezzel a faluval és nincsenek megelé gedve lakói sem. Nem elég gondoskod ni az ember fizikai szükségleteiről, ép pen olyan fontos a szépérzék kielégíté se, a tradíciókhoz való ragaszkodás fi gyelembevétele. Útközben sokszor meg csodáltam az apró árvái falucskák el- lenállhatalan báját A látszólag rendet lenül szétszórt faházacskák magas zsin delytetejükkel oly harmonikusan illesz kednek bele a környezetbe, hogy a természettel egységes organikus egészet alkotnak. Minden ház tipikus, a vidék jellegzetes nyomait viseli. Mégis rész letekben a végtelenségig sokrétű. Egyik sem pontos kópiája a másiknak, mind egyiken találni egy-egy gazdag egyéni kiképzésű részletet. Megnyilvánul ez az ablakokat szegélyező díszítésben, a tor nácot tartó oszlopok formáiban, vagy pedig a tető kiképzésében. Szinte meg döbbentő a nép alkotóenergiájának vir tuóz sokrétűsége. A különféle formák ilyen sokasága együttvéve alkotja a
