Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 7. szám - Rýl Ernő: Új elemek nyomában
dal az olvasztóüstben fortyogó anyagot. Akkor még azt tételezték fel, hogy az új elem a szurokércnek legalább egy századrészét képezi, de kiderült, hogy valójában egy milliomod részét sem, ezért volt munkájuk annyira nehéz. Ma ga Mária Curie-Sklodowska később így ír erről férjével kapcsolatban: „Elképzelhetjük-e egy nagy mű lel kes és önzetlen munkásának szomorú ságát, akit álmainak megvalósításában állandóan az eszközök hiánya akadályoz? S gondolhatunk-e mély szomorúság nél kül a nemzet legnagyobb értékének hely rehozhatatlan tékozlására: mikor kárba- vész legjobb fiai lángesze, ereje és vál lalkozó bátorsága? — Igen, a rádium felfedezésé" szűkös körülmények között történt. A hangár, amely szállást adott, a legenda bájaiba öltözve tűnik fel, de ez a regényesség nem volt előny, — felőrölte erőnket és késleltette az ered ményt." Az eredmény két új elem. Előbb a polónium, amelyet lengyel hazája tisz teletére nevezett el Mária Curie-Sklo dowska. Majd a felmérhetetlen jelentő ségű rádium, amely nevét a sugárzástól (rádiusz = latinul sugár) kapta. EGY IGAZ EMBER NAGY ÉLET MŰVE A rádium csodálatos anyag, — bete geket gyógyít, életet ment s a kapita lista országban „üzleti“ értéke is óriási. A Curie-házaspár az igazi tudós erköl csi magasságából látja ezt a kérdést, határozottan és könnyedén utasítja visz- sza a már-már ölébe hulló gazdagságot. Nem szabadalmaztatják a rádium előál lítását, mert az „összeférhetetlen lenne a tudományos szellemmel", hanem ingyen ajándékozzák oda az emberiségnek és minden feltétel nélkül teszik közzé ku tatásaik eredményét. Az egyetemi tanárság, a Nobel-díj és egyéb kitüntetések mit sem változtat nak a két tudós visszahúzódó szerény ségén, a sok ünneplés, á világhír pedig határozottan terhűkre van. Munkájukat akarják folytatni, de ez a feladat már csak Máriára vár egyedül. 1906-bán be következik a tragédia: Pierre Curie köz lekedési baleset áldozata lesz. Mária most már egyedül állja meg a helyét az egyetemen, a Curie-laboratóríumban, ahol a rádióaktivitás további titkait fel fedő kutatásokat vezeti és az elárvult családi otthonban, ahol gondosan neveli két kislányukat. Munkahelyét csak az első világháború éveiben hagyja el, amikor mozgó rönt- genállomásokat szervez és röntgenautó ján miaga is járja a harctér legvesze delmesebb pontjait, hogy enyhítse a lel két felháborító, értelmetlen emberi szen vedést. Az emberiséget szolgálja élete utolsó percéig, pihenés nélkül, fáradhatatlanul. S mikor a sokéves rádium-ártalomból származó betegsége megöli őt, életmű vét gondosan nevelt tanítványai foly tatják, a rádioaktivitás legkülönbözőbb nemzetiségű fiataí tudósai. RÁDIOAKTIVITÁS — HARCBAN A BETEGSÉGEK ELLEN A rádioaktív elemek kisugárzása rom bolóan hat az emberi test szöveteire, mégpedig elsősorban a kórosan, burjánzó szövetekre. Ezért a rádium az orvosok kezében hatalmas gyógyító eszközzé vált a rosszindulatú daganatok, a rák elleni küzdelemben. Ma már ez a szörnyű be tegség nem „gyógyíthatatlan", ha ide jében kezdik kezelni, az ú. n. aktinote- rápia (röntgen- és rádiumsugarakkal való gyógykezelés) a szükség szerinti sebészeti beavatkozással, hormonkezelés sel, vagy más korszerű gyógymóddal kombinálva teljes gyógyulást hozhat. Ennek azonban előfeltétele, hogy a rádium, melynek egy grammja is nagy vagyont ér, hozzáférhetővé váljék a be tegek számára s hogy a betegség való ban idejében, még gyógyítható szaka szában nyerjen megállapítást. Ezért ve zet a rák elleni küzdelem terén a Szov jetunió, amely ezt a küzdelmet tömeges alapon és a prevenció (megelőzés) je gyében szervezte meg. Az ő példájukra szervezzük mi is a rákellenes tanács adókat, és szűrővizsgálatokat, amelyek idejében fedezik fel a betegséget s lehetővé teszik a sikeres gyógyítást. Mi nél inkább tudatosítja a lakosságban egészségügyi népnevelésünk azt a fontos szabályt, hogy a betegség kezdetén, a jelentéktelennek látszó tüneteknél kell orvoshoz fordulni, annál kevesebb lesz az elhanyagolt, „elkésett" rákeset. Nemcsak a rák az egyedüli betegség, amely ellen eredményesen küzdünk a rádioaktív sugárzás segítségével. Sokat beszélhetnénk egyes bőrbetegségek gyó gyításáról, hamangiómák (érdaganatok, „anyajegyek") eltávolításáról, rádioaktív fürdőink gyógyhatásáról (Jáchymov, Teplice-Sanov). Az ú. n. „megjelölt ato mok" alkalmazása, amelyet a Szovjet unióban a legkülönbözőbb tudomány ágakban bevezettek, az- orvostudomány-