Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 6. szám - Perl Elemér: Látogatás egy üzemi klubban
Az idei május 1-i felvonuláson Érsek - újvárott az Elektrosvit-üzem dolgozói haladtak az élen. Büszkén vitték zászlai- kat, transzparenseiket, amelyek jóval 100%-on felüli tervteljesítést hirdettek. Az ő kultúrcsoportjuk volt a legélénkebb, legszínesebb a menetben. Mi is ezért ke restük fel az Elektrosvit-üzemet, hogy elbeszélgessünk velük kultúrcsoportjuk munkájáról. Itt ülünk az üzemi klub egyik asztalá nál, Mokosini elvtárs, az üzem kultúr- propaganda osztályának dolgozója, Garaj elvtárs, az üzemi klub titkára és egy ked vesarcú szőke lány, Taus Mária. Ő azon ban igen keveset szól bele a beszélgetés be, pedig őt szeretném leginkább szóra bírni. Taus Mária fényképe ugyanis hó napokon keresztül ott függött a propa ganda-táblán, mint az üzem egyik leg jobb dolgozójáé. A másik ok, amiért szeretném őt hallani az, hogy Taus Má ria az Elektrosvit üzemi klubjának egyik büszkesége, ő a kultúrgárda legjobb han gú énekesnője és ahol csak megjelenik a színpadon, a siker nem maradhat el. Az Elektrosvit üzemi klubjának egy egész sor szakosztálya van. Van újítókö rük, mely nemrég rendezte meg nagy sikerű kiállítását és az üzemi újítók kon ferenciáját. Fúvószenekaruk a legjobbak közé tartozik, tizenkéttagú magyar tánc csoportjuk, fotoszakosztályuk, 2300 kö tettel bíró szlovák-, magyar- és orosz nyelvű könyvtáruk és marxista-leninista tanulmányi körük van. Lég tevékenyeb bek- azonban a szlovák és magyar nyelvű színjátszó csoportjaik. Disszonáns hang zavarja meg beszélge tésünket. Az üzemi hangszóró jelenti: Elvtársak! A múlt negyedévben elvesz tettük a vörös zászlót, ebbe nem nyugod hatunk bele... Pülanatnyi csend, az arcok elkomolyod nak, aztán új irányba terelődik a beszél getés. Elmondják az elvtársak, hogy az eddig gyártott cikkek termelésében nincs visszaesés. Az üzem azonban ebben az évben új cikkeket kezdett gyártani, a kis Manet-jégszekrényeket. A Manetet gyár tó műhely a kezdeti nehézségek követ keztében az első hónapokban lemaradt. S ez a lemaradás éreztette hatását az üzem összteljesítményének százalékszerű kiértékelésében. Ma már ez a részleg is leküzdötte a hiányokat és egyenletesen teljesíti tervét. Mindnyájan meg vannak Az érsekújvári Elektrosvit tánccsoportja. győződve, hogy a vörös zászló rövid időn belül visszakerül az üzemhez. Ekkor lép hozzánk Szádovszky elv társ, az újítókor vezetője. Kérdésemre elmondja, hogy az újítókör tagjai a múlt évben 72 újító javaslatot nyújtottak be. Ezekből már 36-ot bevezettek a terme lésbe. A javaslatok bevezetése 184,000 korona megtakarítást jelent az üzemnek évente. Az üzem legjobb újítója Simek Jaroslav elvtárs, aki javaslatával 54.000 korona évi megtakarítást ért el. Körülnézek a fényűzően berendezett klubban. A fényűzés szószerint értendő. A mennyezeten, szekrényeken és a sar kokban elhelyezett ízléses neonlámpák — az üzem saját gyártmánya — ragyogó fényt árasztanak a klub három helyisé gének stílusos, szép bútorzatára. Szépen rendezték be a klubjukat az Elektrosvit dolgozói. A falakon képek, díszoklevelek. Az egyik ilyen díszoklevél a kultúrbri- gádnak a tavalyi aratáson való részvéte lét dicséri. Megtudom, hogy a múlt nyá ron a tánccsoport gyakran fölkereste a szövetkezeti tagokat és értékes mű sorral szórakoztatta őket. Még megkér dezem az elvtársakat, hogy milyen a viszony a klubban a szlovák és a magyar dolgozók között. — A lehető legjobb — mondja Maro- sinec elvtárs — kölcsönösen becsüljük egymás munkáját, segítünk egymásnak és csak abban versenyzünk, hogy ki ad jon jobbat, színvonalasabbat. A többi elvtársak is ezt bizonyítják és hozzáteszik, hogy ez nemcsak a kul- túrmunkásokra érvényes, hanem az üzem többi dolgozóira is. Kölcsönösen meg becsülik egymást és versenyeznek abban, hogy ki nyújtson többet, jobbat munká jában népi demokratikus hazánknak. PERL ELEMÉR Látogatás egy üzemi klubban
