Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 5. szám - Rýl Ernő: Filatov - a vakok orvosa
Hogyan találta meg a megoldást V. P. FUatov? Mikor a XIX. században először ajánlot ta egy orvos, hogy az eltávolított homályt más szem átlátszó szaruhártyájával pótolják, így beszéltek róla: „Ez a legmerészebb öt let, amely valaha orvos agyában megszüle tett.“ Csak a múlt század végén kísérelték meg a szaruhártyaátültetést, de úgy látszott, hogy az elgondolás csakugyan túlságosan merész volt. Eleinte állatok szeméből vett szaruhártyát használtak fel erre a célra, ami eleve kizárta a műtét sikerét. De mikor emberi szaruhártyát kezdtek alkalmazni, ak kor is az átültetett szaruhártya rendszerint elmozdult a helyéről vagy bizonyos idő múl va maga is elhomályosodott. A mi századunk elején csak Elánig, a ki váló cseh szemész vállalkozott erre az igé nyes operációra s ért el az eseteknek kb. 15 százalékánál sikert. A cári Oroszországban pedig teljesen ennek a kérdésiek szentelte magát egy kiváltképpen lelkes és tehetséges szemorvos, aki már gyermekkori élményei alapján elhatározta, hogy segíteni fog a va kolom: V. P. Filatov. A Szovjethatalom le hetővé tette számára, hogy odesszai kliniká ján rendelkezésére álljon a tudományos ku tatás minden eszköze és hozzásegítette őt a teljes sikerhez. A szarühártyaátültetés Filatov előtt annyi ra bonyolult technikájú és kockázatos mű tét volt, hogy csak igazi sebész-művészek vállalkozhattak rá. Filatov azonban leegy szerűsítette a műtét technikáját és olyan műszereket talált fel, amelyek kiküszöböl ték a szemlencse sérülésének veszélyét. így hozzáférhetővé tette az orvosok számára a műtétet, a betegek számára pedig a gyógyu lást. Nyitva volt még azonban a kérdés: hon nan vegyenek annyi emberi szaruhártyát, hogy a műtétet tömegesen lehessen végez ni? Elsnig tanár minden esetben úgy sze rezte az anyagot, hogy ha valamelyik bete ge szemgolyóját el kellett távolítani, de azon a szaruhártya ép maradt, azt használta fel átültetésre. Az ilyen esetek száma azon ban aránylag csekély. Ezért Filatov merész újítást vezetett be: hullák szeméből hasz nálta fel a szaruhártyát átültetés céljaira. Nem kedvetlenítette el, hogy az ilyenirányú kísérletek előtte mind sikertelenek marad tak, egy kivételével. Azt az egy véletlenül sikerült műtétet egy Mazsitó nevű szemész végezte, mégpedig úgy, hogy a hulla szemé ből vett szaruhártyát a véletlen folytán nem használhatta fel mindjárt, hanem előbb nyolc napig tartotta hűvös helyen. Étből az érdekes véletlenből Filatov messzemenő kö vetkeztetést vont le. A hullák szemét né hány órával a halál beállta után kivette, majd pár napra 3—4 fokos hőmérsékleten hűtőkamrába helyezte. Az így lehűtött sza ruhártya sokkal jobban forrt össze és a si keres műtétek száma meglepően emelkedett. Filatov tehát megoldotta a szaruhártyaát- ültetés minden kérdését. A műtétet széles körökben kezdték alkalmazni és a Nagy Honvédő Háború idején sok sebesültnek ad ták vele vissza a szemevilágát. Mi az a „szöveti terápia“? A tudóst azonban nem elégítette ki fel fedezésének gyakorlati eredménye. Tovább tanulmányozta a titokzatos folyamatot, hogy kikutassa, miért ad jobb műtéti eredményt a néhány napon keresztül hidegen tartott szaruhártya, mint a friss. így jutott el egy egészen új és eredeti elmélethez, a szöve ti terápia elméletéhez. A siker magyarázata szerinte az, hogy a szervezettől elválasztott szaruhártya, ame lyet amellett még le is hűtenek, „létét fe nyegető“ kedvezőtlen körülmények között van s ennek hatására olyan új, rendkívül hatékony anyagok keletkeznek benne, ame lyek életképességét fokozza*.. Ezek az anya gok hatnak kedvezően az átültetésnél. Kísérletekkel igazolta, hogy ez a tétéi nemcsak a szaruhártyára, hanem más szö vetekre is vonatkozik. „Minden élő szövet, (emberi, állati vagy növényi) — mondja Filatov — amelyet a szervezetből kiiktattak és kedvezőtlen, de nem pusztító körülmé nyek között tartottak, olyan különleges anyagokat termel, melyek elősegítik a szö vet életben maradását a kedvezőtlen kö rülmények között is. Ha ezek az anyagok beteg szervezetbe jutnak, serkentik ennek az életfolyamatait és ezáltal elősegítik a gyógyulást.“ Ezzri magyarázható, hogy az átültetett szaruhártya nemcsak pótolja az eltávolított szaruhártyarészt, hanem gyógyít is; a meg hagyott homály is feltisztul körülötte, sőt feltisztul a homály i másik, nem operált szemen is. Filatov sikerrel alkalmazott sza ruhártyaátültetést különféle szembetegségek gyógyításánál. Innen már csak egy lépés volt, hogy a tudós átlépje a szemészet határait és fel fedezését más területeiken is sikerrel alkal mazza. Igen jól bevált a konzervált (tárolt) bőrdarab vagy egyéb szövet átültetése a különféle bőrbetegségeknél. Sőt, a belgyó gyászat területén is mutatkoztak szép ered mények, pl. a gyomorfekélynél. Talán különösnek tetszik, hogyan lehet egy és ugyanaz a gyógymód hatásos külön féle betegségeknél. De Filatov szerint egy szerű a magyarázat: a szöveti terápia
