Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 4. szám - Jankovich Imre: Népi kerámia Nyugat Szlovákiában
Tányér hálákkal és rákokkal. A bratislava -környéki kerámiának évszá zados múltja van. Eredetét a XVI. századig vezethetjük vissza, amikor az emigráns ha- bánok Morvaországból erre a vidékre kezd tek szivárogni és itt megtelepedve meghono sították az agyagipart. A habánok az ana baptista vallási szektához tartozó németek voltak, akik 1525 körül a svájci és délnémet országi vallási üldözések elől emigráltak, először Morvaországba a Lichtenstein herce gek birtokaira, majd miután itt is üldözé seknek voltak kitéve, — 1535-től kisebb- nagyobb csoportokban fokozatosan Nyugat- Szlovákiába települtek át, ahol viszonylagos vallásszabadságot élvezhettek. A habánok- ról az egykorú írások úgy emlékeznek meg, mint szorgalmas agyagiparosokról, akik te lepeiken vagyonközösségben éltek. A habánok letelepedése előtt bizonyos — kizárólag szükségleti tárgyakat készítő — fazekasipar ugyan létezett ezen a vidéken, de a szorosabb értelemben vett kerámika művelése itt ismeretlen volt. (A kerámia alatt az olyan agyagtáigyak készítését ért jük, amelyeknek elsősorban iparművészeti jellegük van, — maga a kifejezés „kerá mia“ a görög keramos szóból származik, amely fazekas agyagot jelent.) A kerámia készítési technikáját, főleg a fayence gyár tásmódját, valamint az ezzel kapcsolatos díszítő formákat, tehát a habánok hozták magukkal. Éppen ezért a XV. század vé géről és a XVII. század elejéről származók — még nen mutatnak semmi közösséget a helybeli lakosság ízlésével, inkább az olasz reneszánsz formáira engednek következtet Váza erdészekkel.
