Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 4. szám - Arató Endre: Csehszlovák-magyar munkásmozgalmi kapcsolatok 1867-1890 [bef. rész]
lásával, amellyel kiszolgáltatta a népet az uraknak és az idegen hódítóknak." A nemzeti függetlenségért, a demokrati kus szabadságjogokért folytatott harc tette szükségessé azt az egységfrontot, amelyet Frankéi a munkásmozgalom önállóságának és függetlenségének fenntartása mellett az ellenzéki 48-as párt vezetőivel létrehozott Ez a helyes politika vezetett Frankéi Leó nak és Josef Václav Frič cseh polgári de mokratának, az 1848-49-es forradalom bá tor harcosának, kapcsolatához, amelyről egy 1879 évi rendőri jelentés számol be. Fran kéit — mint láttuk már a 70-es évek ele jén kapcsolatok fűzték a cseh emigránsok hoz. Valószínűnek látszik, hogy az az együttműködés, amelyet a rendőri jelentés csak érint — erre az időre megy vissza. E korszak cseh és magyar munkásmoz galmi kapcsolatának még két fontos terü letével kívánunk foglalkozni. Hogyan kí sérte figyelemmel a két munkásmozgalom a pártok kongresszusait és tevékenységét és milyen kapcsolatokkal találkozunk az agitáció és a propaganda munka területén. Különösen élénk figyelem nyilvánult meg a pártok megalakulása idején. Ezt a figyel met magyarázza, hogy a cseh szociálde mokrata párt megalakulása és a Nemvá lasztók Pártjának kongresszusa Magyaror szágon egy hónapban — két hét különb séggel zajlik le, a břevnoví illegálisan, a budapesti ugyan legálisan, de a rendőrség nem kis nyomása alatt. A Budoucnost már 1878 januárjában ad hírt a kongresszus megtartásáról. Februárban a lap ismerteti a cseh munkássággal a kongresszus napi rendjét. 1878 májusában a Budoucnost fog lalkozik a kongresszus eredményeivel. Nem csak a német, de a cseh munkásság érdek lődését és rokonszenvét fejezte ki az a libere- ci távunt, amely így üdvözli a Nemválasz tók Pártjának kongresszusát: „Gondolatban veletek vagyunk. Hasonló törekvésektől lel kesítve, mi is hasonló harcra határozzuk el magunkat. Éljen az általános választási jog! Éljen a népszabadság közeledő tava sza!” A magyarországi munkások a břevnoví kongresszust nyilvánosan nem üdvözölhet ték az Arbeiter Woehen-Chronikban. Ami kor azohban a rendőrség a titoktartás meg sértése következtében megtalálta a kon gresszus jegyzőkönyvét és szervezeti sza bályzatát és a részvevőket bíróság elé állította — akkor Frankéi, a magyarorszá gi munkások nevében ismét felemelte sza vát a letartóztatott cseh szociáldemokra ták, közöttük Zápotocký és Pecka szaba- donbocsátása érdekében. A cseh munkásosztály érdeklődése a Frankéi Leó vezette magyarországi mun káspárt iránt a további években is meg- megfigyelheto. A Budoucnost 1880. január jában lelkesen üdvözli azt a Pestről érkező hírt, hogy megszűnt Magyarországon a munkásosztály széttagoltsága és létrejött az egység a két tábor között. A lap egyben kifejezésre juttatja azt a meggyőződését, hogy ez az egyesülés előbbre viszi a munkás- osztály ügyét. A Dělnické Listy ismerteti az Általános Munkáspárt 1880. évi kon gresszusának napirendjét és sok sikert kí ván a tanácskozásokhoz. A kongresszus le folyása után is beszámol annak mun kájáról, tiltakozik a kongresszuson jelen levő rendőrhatósági tisztviselő magatartá sa elleh. Jelentős együttműködés folyt ebben az időben az agitációs és propaganda munka területén. Ladislav Zápotocký felhasználta Frankéinak, a nemzetközi munkásmozgalom nagy harcosának, írásait a cseh munkás- mozgalom ideológiai harcaiban. 1875-ben lefordította Frankéinak Marxról szóló cik két, amely egy német nyelvű munkásnap tárban jelent meg. Frankéi e cikkének le fordítása a Budoucnost c. munkáslapban egy ó-cseh burzsoá lap Marxra szórt vádjai ellen vette fel a harcot. L. Zápotocký a „Marx Károly a gondolkodó és agitátor” c. cikk bevezetésében megállapítja, hogy az ó-cseh burzsoázia aljas rágalmaival nem szükséges potemizálni. Helyette közli Fran kéi Leó cikkét, hogy az olvasók magából a Marxról] szódó életrajzból ismerjék meg „hogy a reakciós-klerikális gyülevészhad milyen emberek után merészel mocskos, ócsároló rágalmakat szórni.” A cikk élet rajzi adatok mellett nagyrészt Marx mun káit ismerteti és e munkák kapcsán a marx izmusnak több elvi, ideológiai kérdését tárgyalja. Részletesen foglalkozik a „Kom munista kiáltvánnyal”, a „Tőké”-vel, a „Filozófia nyomoré”-val. A cseh szocialis ták Frankéi e cikkéből szereztek tudomást Marxról. E munka hozzájárult a marxizmus ideológiája csehországi elterjesztéséhez, nép szerűsítéséhez. E cikk, — amint erről Zá potocký említést is tesz, — kiindulópontja kívánt lenni Marx munkái kiadásának, is mertetésének. „Marx többi munkáit, ameny- nyire körű1 ményeink engedik, e lap szűk keretei miatt a legrövidebb időn belül kü lön brosúrákban és munkákban jelentetjük meg és reméljük, hogy ebben a vállalko zásban eivtársaink is támogatni fognak bennünket.“ És Zápotocký Peckával együtt több marxista klasszikust és a klasszikusok munkái alapján írt brosúrákat adtak ki. így Zápotocký, Hastalský álnéven adta ki a „Kapitál a práce“ („Tőke és munka“) c. brosúrát, amelyet Budapesten nyomtattak ki. E brosúrából kb. ötszáz példányt a
