Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 4. szám - Arató Endre: Csehszlovák-magyar munkásmozgalmi kapcsolatok 1867-1890 [bef. rész]
Chronik a magyar kormány mellett az osztrák hatóságok terrorját is leleplezte és a cseh munkásmozgalom oldalára állt, a Budoucnost és a Dělnické Listy is rend szeresen tiltakoznak a magyar kormánynak a munkásmozgalmat eltipró intézkedései el len. Tiltakoztak az ellen, hogy Tisza Kál mán sorozatosan munkásgyűléseket tilt be. Felemelték szavukat a különféle sajtóperek ellen, amelyeket a magyar kormány nap nap után folytatott a magyarországi mun káslapok és brosúrák szerkesztői és írói ellen. Külön ki kell emelnünk, hogy Zápo tocký a Budoucnostban tiltakozik Frankéi Leó harmadik sajtópere ellen, amelyet né hány hónappal Frankéi letartóztatása előtt indított Tisza Kálmán a magyarországi munkásmozgalom vezetője ellen. A Dělnické Listy a „mi harcterünkről” c. rovatában emlékezik meg azokról a pro vokációkról. házkutatásokról és kiutasítá sokról, amelyek a magyarországi munkás mozgalom részvevői ellen irányultak. E két prágai munkás^p a rokonszenv hang ján ismerteti a magyarországi sztrájkokat is és beszámol a magyarországi munkásság súlyos helyzetéről. A cseh munkásosztály a magyar munkásság harcát saját harcának tekintette. A magyarországi munkások győ zelme a cseh munkásak győzelme is volt, amely gyöngítette a közös elnyomó hatal mát, a Habsburg-monarchiáét. Ugyanekkor a cikkek és megnyüatkozások a magyaror szági munkásosztály harcát is erősítették, segítették. A munkásosztálynak ezt a forrada’mi osztályharcát Frankéi, Zápotocký és Peoka vezetésével egybekapcsolták a Habsburg- monarchia elleni függetlenségi harccal. Az Arbeiter Wochen- Chronik és a Budoucnost szinte egýidóben más-más szavakkal, de lényegében ugyanazt a gondolatot fejtik ki a munkásosztály igazi hazafiasságáról. Szem befordulnak a burzsoá rágalmakkal és meg mutatják, mit jelent az igaz hazafiság, amelyet a munkásosztály képvisel. ,.Az igaz hazafiság egyedül és kizárólag az — írja Frankéi az Arbeiter Wochen- Chronik - bán — .ha a sereknek, az ellenségeskedé sek, rágalmak és gyanúsítások ellenére, — sőt dacolva mindén veszéllyel, mindenünket kockáztatjuk azért, hegy hazánknak a le hető legnagyobb szabadságot, szellemi és anyagi jólétet biztosíthassuk...“ Az ellen fél legalávalóbb fegyvere, amelyet a mun kásosztály ellen használ — írja Zápotocký a Budoucnostban — a „hazafiatlanság“ vád ja. E vád lepereg a munkásosztá’yról, mert a haza igazi érdekeinek ő a legáldozatké szebb képviselője. „Ki lesz az első, aki készségesen és nem haszonlesésből fog ele get tenni hazája megvédésének. Meg vagyok róla győződve, hegy ez ismét a munkás- osztály lesz ...“ A munkások „hazafiatlan- ságáról“ szóló vádakra 1878-ban többször válaszolt a Budoucnost. E cikkek külön bro súrában is megjelentek. A magyarországi és csehországi munkás- osztályt a függetlenségért folytatott harcá ban 1848—49 haladó hagyományai is erősí tették. 1880 márciusában és áprilisában, mind az Arbeiter Wochen-Chronik, mind a Budoucnost megemlékeztek az 1848-49 évi hősi küzdelmekről. „Azok a márciusi na pok, amelyeket hazánk az 1848-as eszten dőben átélt — írta az Arbeiter Wochen- Chronik — nekünk, a szocialistáknak is fon tos emléknapjaink, mert megmutatják, mi re képes a zsarnokság ellen fellázadó nép.“ A Budoucnostban megjelent „Emlékezzünk“ c. cikksorozat a radikálisok és a cseh nép bátor küzdelméről számol be, arról a harc ról, amelyet a Habsburg abszo’utizmus és a liberális burzsoázia ellen folytattak. A nemzeti függetlenségért folytatott küz delem és a Habsburg-monarchia elleni harc közös hagyományai magyarázzák, hogy a cseh munkások nagy szeretettel olvasták Petőfi Sándor költeményeit. Petőfiben a Habsburg abszolutizmus elleni harc bátor harcosa mellett a plebejus forradalmárt tisz telték és szerették. Petőfi kitűnő fordítója volt a Dělnické Listy szerkesztője, J. B. Pecka, aki a Duch času c. munkáslapban cikket is írt Petőfi jelentőségéről. A Bu doucnost 1880-ban közli a „Nép nevében“ és „Világosságot” c. költeményeket. Ugyan ebben az évben jelent meg a „Munkásnap tárban“ a „Ha férfi vagy, légy férfi“ c. Petőfi költemény. Antonín Zápotocký elv társ, a Csehszlovák Köztársaság elnöke mint kis iskolás gyermek a „Budeč”-környéki „Művelődési és önsegélyző egyesület“ zász- lószentelési ünnepségén a 90-es években szavalta el e Petőfi költeményt, amely ked venc verse volt és amelyre édesapja már korábban megtanította. E Petőfi vers azon a napon hangzott el, amikor Ladislav Zá potocký a munkásegylet zászlószentel ési ünnepségén arról beszélt, hogy a huszita hagyományok örököse a munkásosztály. „Mit jelent a vörös szín egyesületünk zász laján? — mondotta. — A harc színe ez, barátaim. Ez a szín harcbaszólít a sérel mek, az erőszak, az igazságtalanság ellen, harcba szólít mindama bűnök ellen ame lyeket a gazdaságilag erősek követnek el a szegények és vagyontalanok terhére. A vö rös mindig az igazságtalansággal és az erő szakkal szembeni tiltakozás színe volt. Vörös kelyhet viselt Zsizska huszitáinak zászlaja is, amikor a népi harcosok szembe szálltak az úri erőszakkal, Zsigmond csá szár hitszegésével, a gazdag polgárság áru
