Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 4. szám - Arató Endre: Csehszlovák-magyar munkásmozgalmi kapcsolatok 1867-1890 [bef. rész]
Csehszlovák-magyar munkásmozgalmi kapcsolatok (1867—1890) A Fáklya februári számában közöl tük Arató Endre „Csehszlovák-magyar munkásmozgalmi kapcsolatok“ című tanulmányának első részét. Az aláb biakban a tanulmány befejező részét közöljük. Rátérve a magyar és szlovák munkások kapcsolatára, megállapíthatjuk, hogy mun kásosztályaink ezekben az években is egy séges szervezeti fofmák között harcoltak. Már láttuk azt, hogy a szlovák munkás- osztály résztvesz a pártalakítási kísérle tekben. Emellett szakegyletekben, sztráj kokban is közösen küzd a magyar mun- kásoifckal. Sorra alakulnak magyar és szlovák munkjásokat egyesítő szakegyCetek. 1873- ban az északmagyarországi és az északnyu gatmagyarországi nyomdászok egyletei, ame lyek az ország észak- és északnyugati ré sze szlovák és magyarlakta megyéinek nyomdászait egyesítették. Természetesen eb ben az időben továbbra is Budapest és Po zsony városokban a legerősebb a szlovák munkásmozgalom, amely azonban egyre inkább kiterjed a vidékre is. E korszak legnevezetesebb közös szlovák • magyar munkás megmozdulása a gömör- megyei vasúti munkások sztrájkja volt 1873 októberében. A vasúti munkások kö zött „nagymérvű zavargások” ütöttek ki, mert a vasútépítési alvállalkozók nem fi zették ki a munkások bérét. Az alispáni jelentés szerint Tiszolcon, Dobsinán és Rozsnyón a szlovák és magyar vasúti mun kások mozgalma „oly mérveket öltött, hogy a százakra menő felizgatott munkásokat a közigazgatási szolgabírói segédnek csak katonai karhatalom alkalmazásával sikerűit lecsendesítená.“ E sztrájknak jelentős saj tóvisszhangja volt. A magyarországi lapo kon kívül a cseh Dělnické Listy is foglal kozott e munkás megmozdulással. A magyarországi cseh, szlovák és magyar munkásmozgalmi kapcsolatok során fog lalkoznom kell a budapesti csehszlovák, illetőleg cseh munkásegylettel. Ez a mun kásegylet 1868 óta folytatott elsősorban kulturális, de segélyegyleti tevékenységet is. Jelentős munkát végzett a budapesti cseh és szlovák munkások körében a cseh és szlovák nemzeti kultúra terjesztése te rületén. Súlyos hiba volt azonban az, hogy az egyesületben erősen érvényesült a pol gári befolyás. E befolyás ellen harcoltak az öntudatos cseh munkások, de az egyesület vezetését kezükbe venniök nem sikerült. A harc a nacionalisták és a szocialisták kö zött akörül folyt, hogy a tagság osztály harcos része, forradalmi cseh munkásla pok megrendelését, szocialista szónokok meghallgatását kérte. A nacionalisták, kik töbhsélgben voltak, e követeléseket nem teljesítették. A munkások egy része, éppen ezért kivált az egyesületből és 1886-ban megalakította a „Svomost” csehszlovák ön képző és segélyző egyletet. Ez utóbbi egye sület éppúgy, mint a 70-es években a budapesti csehszlovák munkásegy’et a cseh szlovák munkáskapcsolatök haladó hagyo mánya. *** Frankéi Leó bekapcsolódása a magyar- országi munkásmozgalomba a cseh, szlovák és magyar kapcsolatok új, jelentős fejeze tét nyitotta meg. Ezek a kapcsolatok rész ben azokra a korábbi kapcsolatokra épül tek, amelyek Frankéi Leót, mint az I. Internacionálé levelezőtitkárát a csehorszá gi munkásmozgalomhoz fűzték. Másrészt az általa vezetett pártépítő munkával a marx izmus propagandájával szervesen összefo nódott a proletámemzetköziség érvényesí tése és ezen belül a csehországi munkás- mozgalommal való kapcsolat megerősödése is. Ez annál is inkább előtérbe lépett, mert a monarchia elleni küzdelemben a cseh és a szlovák munkásosztály is szövetségese, harcostársa volt a magyarnak. A Frankéi vezette lap figyelme a szlo vák nép, a szlovák munkások súlyos hely zetéle is kiterjedt. Az Arbeiter-Wochen- Chroinik az ő szerkesztése idején többet foglalkozik a szlováklakta megyék mun kásmozgalmaival, mint azokkal korábban, vagy Frankéi letartóztatása után foglalkoz tak. A lap nagy figyelmet szentelt a nemze tiségi problémának. Az Arbeiter—Wochen- Chronikban 1877 januárjában megjelent cikk „egy szerb elvtárs“ tollából, azt a helyes nemzetiségi politikát tükrözte, amely Frankéi vezetésével alakult ki a magyar országi munkásmozgalomban. A fejtegetés központjába az író Magyarország különböző nemzetiségű munkásosztályainak összefogá sát állítja. A cikk leleplezi a nációnáliz- írta: Arató Endre (Budapest)
