Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 4. szám - Méry Ferenc: Tavasz kétezer négyzetméteren
Uborka alá készítik a földet. hogy a farkasdi templomban még a pap is azt mondja: „hagymát, petrezselymet, pap rikát vegyenek.“ Ez a szólás-mondás akkor tájt maradt a farkasdiakon, amikor még a széles kertész-szekereikre felpakolva külön féle zöldségtermékekkel járták az országot, mert máskép nem tudták értékesíteni kerti veteményeiket. Akkoriban pedig még kicsi ben és máskép kertészkedtek. Rögtönzött melegágyaik ugyan voltak, ahol a palántákat neveitek, de azokat a palántákat csak ak kor ültették ki, amikor már melegre fordult az időjárás, s olyan melegen sütött a nap, hogy nem kellett félniök még az éjtszakai fagyoktól sem. Nem is termett még véletle nül sem februárban friss saláta a farkasdi kertészetben. Abból a sok zöldségféléből, amely napon ta még télen is frissen kerül a dolgozók asztalára, sokat adnak a piacra a vágfarkas- di kertészek. „Mert nem úgy megy már a kertészet nálunk mint régen, — jegyzi meg Vörös Lajos, az egyik kertész. — Most már nagyban dolgozunk, hatalmas melegházak ban.“ Az a ház, amelyben még télen is ta vasz van, egy csillogó üvegpalotához ha sonló és ott, ahogy ők mondják, a hangá rokban kezdődik a paprika, uborka, paradi csom, petrezselyem, hónaposretek élete és innen indul el útjára már februárban vagy március első napjaiban a friss zöldség vá rosi dolgozóink számára. Első termés az üyegbázban Szabó Ambrus, a kertészeti csoport veze tője sok éve kertészkedik. Szereti szakmáját. Jó szakember. Mégis, amikor elkészült az üvegház, sokat gondolkodott azon, hogyis osztja be majd itt a munkát. Sokszor éjje leken át nem aludt és töprengett. Ez ért hető. Nagy különbség egy pár négyszögölön primitív módon, vagy kétezer négyzetmé ternyi területen fűtött, melegházban ker tészkedni. Több gondot, jobb munkát, több szakértelmet követel meg itt a munka. így hát nem könnyű feladat előtt állt. Meg aztán a falu jó hírnevét sem szabad elrontani. Jórészt a kertészek munkájától függ az is, hogyan gyarapszik, erősödik, fejlődik a szövetkezet. A kertészek jó vagy rossz gazdálkodása még a tagság egyéni fel- emelkedésében is közrejátszik. Mert az már magától értetődik, hogy ha jobban dolgoz nák a kertészek, több lesz a szövetkezet jövedelme is. Az évi termelési tervek ösz- szeállításánál a kertészek eltervezték, hogy 692.910 koronát árulnak ki zöldségfélékből. Ez pedig nem éppen kis feszég. És ezt tel jesíteni akarják. Teljesíteni akarja Szabó Ambrus csoportvezető és erős akarattal lá tott munkához a tizenhárom kertész is. No ha Szabó Ambrus olykor-olykor el is ked vetlenedéit, mert úgy érezte, hogy nem bír megbirkózni a nagy feladattal, s nem találta magát erősnek egy ilyen korszerű kertészet vezetésére. Azt azonban mégis csak szégyel- te volna kertész létére, ha munkájukat nem kíséri siker. Töprengéseiben arra az elhatározásra jutott, hogy tanácsot kér egy idősebb,v nálánál nagyobb tapasztalattal, több tudással bíró kertésztől. Pár éve, hogy Ivánkán építettek a far- kasdihoz hasonló melegházat, — ötlött fel benne a gondolat. — Talán jó volna ott „szerencsét“ próbálni. „Melegágyba salátát, — nem fejesedik az meg. Csak levélkék lesznek“ — volt a válasz. Pedig az ottani kertész nem mai gyerek. Harmincöt éve űzi mesterségét, csak nem beszél ilyen le hetetleneket. Szakkönyvekbe kezdett lapozni. Olvasgatta, tanulmányozta őket. Leginkább a talaj szer kezete, s a melegágyi növények termelésé nek és ápolásának kérdései érdekelték. Nem lehet igaza az ivánkai kertésznek, — ma gyarázta egyszer a csoport tagjainak. És izgatottan várta, mit szólnak hozzá. Meg próbáljuk — mondotta határozottan Vörös La-
