Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 4. szám - Közös úton
de szombaton szlovák népdalokat énekel majd velünk. Ilyen szép reményekkel kezdte a munkát Stefan Vid, a hajógyár üzemi CsISz-szer- vezete IX. csoportjának elnöke. Komárom magyar dolgozói hasonló lelke sedéssel készültek a szombati akadémiára, ki énekkei, ki szavalattal. A Csemadok énekkara és zenekara az „Eladott menyasz- szony*' egy részletét gyakorolta és egy Strauss keringőt. Sokat vártak ettől az aka démiától. A készülődés felkeltette az idő sebb anyák érdeklődését is. Eljárták a pró bákra és elgyönyörködtek fiaikban és isme rőseikben. Csík János az „Állami Áruház“ nagyapójának énekével készült az akadé- nrrára, Gáborek Zsazsa, Czibulka József és dr. Somogyi József magyar népdalokkal. Magyarics Istvánná ugyancsak énekszámot próbált. Sok Csemadok-tag, aki annak ide jén olvasta Bacílek elvtárs kritikáját, az el ső pillanatban talán meg sem értette. Váj jon valóban rossz úton járunk? — kérdez gették saját magukat, aztán elgondolkodtak. A, Csemadok évzáró közgyűlésén megtár gyalták eddigi tevékenységüket. Rájöttek, hol és mikor követték el tulajdonképpen a hibát és elhatározták, hogy leküzdik, útját állják az elkülönülési törekvéseknek. Erre az akadémiára úgy készültek, hogy ez való- Szűcs elvtárs, néphadseregünk katonája tna- gyar népdalokat énekelt, bán méltó megünneplése legyen a februári győzelemnek és bizonysága a szlovák és ma gyar dolgozók összefogásának. Február 27-én zsúfolásig megtelt a hajó gyár üzemi klubjának helyisége. Aki csak néhány perccel később jött, már nem akadt helye. Elhangzottak az üdvözlő és megnyitó sza vak. Elhangzott Zupka elvtárs szlovák és magyar nyelven mondott beszéde. Komárom minden dolgozójának alkalma nyílt meggyő ződni a szlovák és magyar dolgozók össze fogásának fontosságáról. Viharos taps köszönte meg a beszédet, utána felgördült a függöny. A színpadon ott sorakozott már a hajógyár fiatal dolgo zóinak énekkara és Nezbeda elvtárs intésére az énekkar rázendített a dolgozó ifjúság indulójára. Aztán újabb és újabb műsor számok következtek. Felváltva ének és sza valat. Közben egy vidám jelenet. Olykor szlovákul, olykor magyarul. Az újra és új ra feltörő taps bizonyította, hogy a szlovák fiatalok műsorszámai éppen olyan kedvesek a közönség előtt, mint a Csemadok-tagok programmja. A közönség éppen úgy meg tapsolta Nezbeda elvtárs versét, mint Csík elvtárs, vagy Magyarics Istvánná énekét, éppen úgy megtapsolta Tercha és Farkas e’vtárs szlovák nyelvű vidám jelenetét, mint
