Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 3. szám - Szűcs Béla: Zivatar
Zivatar Az újságokban gyak ran ottvasunlk Indiáról. Sokszor néhánysoros hí rek számolnak be az éhínségről, az eíképzel- hetetenü| kizsákmányol,í dolgozók megmozdulásai ról és a békeharcosok szívós munkájának egv- re nagyobb eredményei ről. Tudjuk azt i$, hogy a kínai nép eredmé nyes szabadságharca pél daként áll a gyarmati sorban tengődő ázsiai népek előtt. Formailag önállóságot kapott India de hogy a hatalmas nép nehogy összefogjon a vérszsopók ellen, az an golok vallási viszályt, el lentéteket robbantottak ki a két uralkodó vallás: a moszlím és a hindu vallás között. Ennek következménye India és Pakisztán különválása, nacionalizmus, vérfürdők, ül dözések, kitelepítések lettek. Bengáliát, amelynek naladó íróit mutat ja be a Magyar Könyvkiadó a „Zivatar’1 című elbeszéléskötetben, szintén ketté sza kította a gyarmatosítók aljas spekuláció ja. Azt hitték hogy míg a hinduk és mo hamedánok egymást ütik, nyugodtan sa nyargathatják mindkét né pú, Ha ideig- óráig ment is az üzlet és dőlt a dohár az idegen urak zsebébe, de a nép egyre ön- tudatosabb és egyre bátrabban, merészeb ben fordul szembe elnyomóival. Mind a tizennégy elbeszélés a dolgozó em ber kisemmrzésérol, kiszolgáltatottságáról, tehetetlen lázongásairól szól. Az írók még nem mindenütt látják a kiutat. Az egyéni lázongás még nem fut össze egy hatalmas folyamba, amely képes e1 söpörni minden elnyomást, szenvedést. De itt-ott már fel esi lan a Kommunista Párt, a Vörös szak- szervezetek és a mozga’bm harcosa, aki e'őre tud mutatni aki kirobbanó harc ba tudja vinni a munkásokat, aki meg tudja győzni a nincsteleneket arról, hogy le keli rombo’ni minden korlátot, kaszt szellemet, mert közös az ellenség: a kizsákmánvo_ lók. Dinbandhu De címadó elbeszélése a kötet egyik legjbbb írása. Harc«» író munkája, aki tollá val Bengál ia boldogabb hoíhapjáért harcol, ugyan úgy, mint hőse Ramha- ni, akit üldöz a rend őrség. mert a népet ta nítja, harcba szólítja. Nani Bhaumik „Ha zatérés” című leírása egy kommunista hőst rajzol meg. Néhol nem egészen a valóságot fes ti de romantikája har cos és célratörő. Bhaumik másik írásá ban a „Két rendőr ségi úr"-ban kegyetlen szatírával leplezi le a tudatlan, durva és megvesztegethető rend őrséget, • amely íeife’é alázatos, talpnyaló, lefelé kegyetlen, basáskodó. Bhaumik .ezenkívül még három elbeszé lései szerepei a kötetben. Valamennyiben sikerül éró alakot teremtenie. Ezek az írá sok arról tanúskodnak, hogy szerzőjük a világ haladó irodalmának élvonala felé tart. A kötet többi elbeszélése az ültetvények lázadó munkásairól, a nők kiszolgáltatott ságáról, a parasztok elszegényedéséről, éhe zéséről, nyomorról sziól, de mindben ott feszül a lázadás, az elfojtott kegyetlen erő, mely ha kirobban, elsöpör minden galád- ságot. embertelenséget. Ezek az írások és szerzőik őszinte szen vedélyes hangja egy a^uló harcos iroda lom előfutárai és része annak a nagy-nagy küzdelemnek, melyet Bengál ia népe a sza badságért vív. Szerte a világon, minden be csületes dolgozóban visszhangra találtak az őszinte írói szavak és meggyűlöltetik min den gyarmati, félgyarmati rendszer fenn tartóit és azok kiszolgálóit. Sikerült az elbeszélések válogatása és a jó fordítás B’askovics József és Dr. Dušan Zbaviteľ gondos munkáját dicséri. Szűcs Béla■ Bengálí elbeszélések FÁKLYA, a Csemadok kultúrpolitikai folyóirata. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Főszerkesztő: BÁTKY LÁSZLÓ. — Megjelenik havonként. Kiadja a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúr- egyestilete. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Leáková ul. 14. Telefon: 261-04. Nyomta a Pravda nyomda, Bratislava. Előfizetés egy évre 24.— Kés, félévre 12.— Kčs. Irányító posta hivatal: Bratislava 2. — A papirost a PIO 20.696/51-11. /Hl. számú végzésével engedélyezte. — A hírlapbélyeg engedély száma 4943 Ba 2-1951-GL. E-51050
