Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 3. szám - Könyvismertetés. Egri Viktor: František Hečko: Falu a hegyek közt
KÖNYVISMERTETÉS František Hečko, az dösebb szlovák írónem- zedék tagja, Peter Jilem nický és Fráňo Král' kortársa, pályáját ver sek írásával kezdte. El ső könyvében, az 1931- ben „Kivándorlók” cím mel megjelent verses gyűjteményében kiutat nem ismerő bánatos han gon kesergi el, hogy a szlovák dolgozó ember ezerszámra kénytelen el hagyni hazáját, mert nem talál benne megélhetést Noha Hečko tisztán lát ja ezt a jelenséget, nem jut el odáig, hogy rá mutasson a burzsoá rend szer bűnösségére mely koldusbotra juttat mun kabíró, életerős embereket. Tizenegy évvel később, 1942-ben kiadott verseskötetében még erőteljesebben cseng fel szülőföldje iránti mély szeretető. A fasizmus hazug jelszavai az úgynevezett Szlovák Állam idején sem csábítják tévút ra: újabb verseinek legfőbb erénye, hogy hazaszeretete nem tűr megalkuvást a nép és" a haza fogalmával való visszaélést. A felszabadulást követő években, melyek Hečko alkotó tevékenységét más irányba terelik, végre rátalál igazi hangjára. Bár 1946-ban még újra verseskötettel jelent kezik, (Szláv versek) a negyvenedik élet évét túllépő író megérti hogy gazdag élet- tapasztalatait és megfigyeléseit prózában mélyebben és kifejezőbbál közölheti. Az a felismerés, hogy Szlovákia csak akkor vál hat a dolgozók szép és igaz hazájává, ha ők vá’nak uraivá, felsejlik már 1948-ban meg jelent első regényében, a .,Vörös bor”-ban Hečko ebben a művében századunk első három évtizede politikai eseményeinek visz- szaverődését mutatja be egy szőlőtermelő délszlovákiai faluban. E nagyszabású re génynek legfőbb pozitívuma, hogy művé szi erővel leplezi le a magántulajdont mint minden nyomor és válság szülőjét. Тетю javakban gazdag az ország, napsü tötte lankáin édes szőlő érik, rónáin bú zatábla nng, földjének méhe is kincseket rejt, ám doflgozó népé nek sorsa sanyarú, kér ges keze nem magának, hanem a falu zsíros pa rasztjainak, a kupecek- nek, az ügyvédeknek, és a bankoknak gyűjt va gyont. Igazságos az író hangja, a falusi prole tariátus forradalmi ér zülete azonban még nem kap hangot ebben a re gényben. ugyanígy a fa lusi kizsákmányolás is csak elemi formájában van benne megrajzolva. A „Falu a hegyek közt” című 1951-ben megje lent és államdíjjal ki tüntetett regényével Heč ko teljesen megérdemel ten került a szlovák szépprózaírás élvonalába, Peter Jťemnic- kýnek és Fraňo Kráľnak, a szlovák szo cialista realista próza megteremtőinek nyom dokába. Míg a ..Vörös bor”-ban tekintete a múltba fordul, a ,;Falu a hegyek közt” cí mű regényében már a szlovák haza jele nét festi és fényes, szép jövőjét villantja fel. Hečko regényének színes és eleven tör ténetét a felszabadulás eseményeivel kez di egy Sztodolistye nevű árvái falúban. Mű vészi erővel érzékelteti a fasizmus ^ feletti győzelem eseményeinek visszaverődését a kis szlovák faluban és a meginduló harcot a Rongyos tűzkárosult lakói és a Felvég tehetős parasztjai és az utóbbiakat védel mező demokrata párt között. 1948. feb ruárja véget vet aztán a demokrata párt népellenes munkájának, de a harc koránt sem szűnik meg az aknamunka tovább fo lyik a haladásnak minden megnyilvánulá sa ellen és az öreg kommunista Púplava Péter utódainak, Sehnárék Pavójának, Du- val Istvánnak, Oncsó Ondrónak és a többi kommunistának még kemény küzdelmet kell vívniolk a falu tehetős gazdái, Zobáék Mikuláék, a maradi tanítónő és a fűrészte lep vezetői ellen, míg a párt vezetésével eljut az egész falu az örömteli boldog élet küszöbéig. De nemcsak a haladás nyílt ke rékkötői ellen kell harcot folytatni. Meg keö František Hečko; Falu a hegyek közt
