Fáklya, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954 / 3. szám - Mikszáth Kálmán: Régi választások. Választási programbeszédek. A jelölt természetrajza. A Boér-legenda Gyergyón
pergése mellett, künn a pásztortüzeknél regéltek a csodálatos kolozsvári emberről, aki Gyergyót nagygyá teszi. így néz ki. úgy néz ki. Hosszú szakálla van, nagy. hatalmas ember, mint a mesés Toldi, aki fákat tép ki könnyedén az egyik kezével. Nem igaz. nincsen hosszú szakálla, ala csony, zömök ember inkább, csak a szemé ben ragyog valami csodálatos fény., Mind, mind több köd vette körül az alakját. S egyre nőtt nagyobb lett. — Majd meglássák kendtek, hogy egy ezer csak el fog jönni. S azontúl várni kezdték... ... Ekkor jön, akkor jön! Hófehér pari pán, aranyos ruhában. S ha valami baj volt, ha felhő tornyo sult Gyergyó felett azzal vigasztalta ma gát a székelység: — No semmi, él még az öreg Boér! • Ki légyen, mi légyen, fürkészve kutat ták, hogy emeli ki Gyergyót. fénylő úri polcra, a fantázia köpüjéből ezer aranyos szárnyú méh rajzott ki. Hát úgy van az, hogy egy barlangban roppant kincseket talált ő kelme s a szel lem, aki a karbunkulus kövekkel töltött hordón ült vala, így szólott: — Vedd át, Boér Antal de a felét oszd szét a gyergyóvak közt! Nem így van! Máskép van! Ne fecsegje nek kendtek előre. Minden kitudódik, ha egyszer, talán már nemsokára, ide toppan Boér Antal. S lön. hogy a harmadik esztendő végé vel egyszer csak azt a hírt kezdték hor- dogatni a kolozsvári fuvarosok Gyergyóba: — Tiszteltet! Gyergyót öreg Boér Antal és hogy ő jön majd ide követnek. Hogy vala ki másnak oda ne ígérjék. — No csak az kellene! Üj fuvarosok új hírrel jövének: — A következő héten itt lesz Boér Antal. — No az Isten hozza! Néhány nap múlva Kocsy Pál kiáltotta el keresztülmenet a falvakon: — Holnap útnak indul öreg Boér Antal. Holnapután itt lesz. Hej, megmozdult erre minden élő lélek. Talpra most, székelység.! Most mutassuk már meg, hogy fogadja Gyergyó az ő jó tevőjét! öltözzetek, fehér ruhába, leánydk! Üljetek szaporán nyeregbe legények! így jött be Boér Antal Gyergyóba, ahol nem volt se ismerőse, se nexusa s meglett 1872-ben képviselő oly lelkesedéssel, hogy Rotschild se bírt vona összehozni ellenébe tíz voksot. Ha a székelynek két esze van, három van Boémak. S három ember eszéhez három ember kora ülő méltányos járandóság. „Tiszteli a gyergyói népet öreg Boér Antal" S így ment ez nap nap után, hetekig, havakig egész esztendőkig. Minden gyer- győi székelyt megállított az úton, minden kitől megüzente: — Tisztek a gyergyói népet öreg Boér Antal. Ébren, alva csak ő rájuk gondol öreg Boér Antal. Nem pihen, nem nyug szik, míg úrrá nem teszi a gyergyói népet. Szivárgott át ez az üzenet a csendes Gyergyóba. Az egyik is hozta, a másik is hozta. Hol itt gyűlt ki, hol ott s ment. vándorolt, mint a bolygó fény. Egyik meg toldotta, a másik átaigyúrta s szállt-szállt fülből fülbe, hogy élt Kolozsvárott egy öreg ember, bizonyos Boér Antal nevű, Gyergyó jótevője, aki pártfogásba vette a szegény székelyeket s nagy fényre emeli a tarto mányt. Áldja meg az isten jártában-kelté ben. Ez látta, az látta, Farkas Mihály uram beszélt vele, Bory Mihállyal kezet fogott (s azóta minden arannyá válik a kezében). Látta Dénes Péter, látta Küllő József és még nagyon sokan. Legendák támadtak róla. Fonókban, orsók
